¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
részére
Budapest, 2004. július 13.
Budapest, I.
Szent György tér 1.
Sándor Palota
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Újra fel kellett keressük Önt!
Sajnálatos módon előző petíciónk utolsó mondata már tényként megállapítható – amely kifejezte petíciónkban megfogalmazott kérésünk lényegét – nem került meghallgatásra.
Több ezer ember - főleg nyugdíjasok - vészkiáltása Önhöz.
Pedig kiemeltük ahogy csak lehet kultúrált formában – dőlt betűkkel, aláhúzással, személyesen Önt megszólítva!
Mit tehetünk még, hogy Ön is felfigyeljen a sok ezer idős nyugdíjas emberre, ténylegesen az életben érezze itt emberi sorsokról, családi tragédiák sorozatáról van szó ?!
Emberi szívek érzéseiről, családi tragédiák bekövetkezéséről, az idős emberek egészségéről?
Mit tegyünk, hogy Ön is érezze, lássa meg – foglalkozzon vele komolyan?
Sokan vannak kórházban már azok közül, akik itt voltak a múltkori alkalommal Önnél…
E rövid bevezető után…
Már útban voltunk ide, mikor megérkezett az Ön ’sürgős’ válasza a másfél hónappal ezelőtti petíciónkra. Amelyben a gyors intézkedésre, az állami hivatalnokok lassú ügyintézésének gyorsítására kértük fel Önt. Azért jöttünk Önhöz…
Úgy látszik nem jártunk sikerrel Önnél…
Eredményesebbek lettünk volna - ha fékezésre kérjük fel Önt… ???
Ugyanis mint Ön előtt is ismert, a Magyar Köztársaság területén érvényes törvények szerint a hivatalos válaszadási idő maximum 30 nap.
Erre mi a maximum idő másfélszeresére kapunk (?) ’sürgősséggel’ választ. Nem túlzás ez egy kicsit? Így elkapkodni a dolgokat – egy fontos, sok ezer ember sorsát élet-halálként érintő kérdésben? Tényleg, hadd haljanak ezek a nyugdíjasok – minek kapkodni úgy, nem?
Legalább kevesebb megy ki az államkasszából a nyugdíjak fizetésére – nemigaz?
Ezek után nem meglepő, ha - nem kielégítő az Ön válasza a befektetők számára.
Úgy tűnik, mintha ez is csak lassítaná – s nem a szándék szerint gyorsítaná a folyamatokat!
Mi dinamikusabb, eredmény-centrikusabb tevékenységre vágyunk!
Tájékoztatásul: Minden petíciónkat, levelünket az Európai Bíróságnál fel fogunk használni…
Sem az ügyészség, sem a rendőrség, de legfőképpen nem az igazságszolgáltatás szolgálja ügyünket, a hasonló gyorsasággal, éppen ezért jöttünk Önhöz, tisztelt Köztársasági Elnök Úr. S mint országunk egyik legfőbb közjogi méltóságát, mint egyik végső lépést hazánkban kértük az Ön közbelépését és hatékony segítségét, intézkedését!! Az ügyek mielőbbi felgyorsítása, s nem lassítása érdekében! S ezt kérjük továbbra is!!! Bízva végre sikerül elérni…
Az Ön megküldött válaszát hangosan felolvastam a szabad rablástól szenvedő idős nyugdíjasaink számára. E válasz nem volt sem kielégítő, sem megnyugtató számukra!!
Régi idősek közmondásban kifejezett bölcsességével zárnánk levelünk, amit talán Ön is ismer:
Olyan az alma – amilyen a fa!
Olyan a család – amilyen a családfő!
Olyan az ország-polgára – amilyen az Elnöke!
Tisztelettel –
A BAUMAG befektetői nevében
Patyi István
Kelt: Budapest, 2004. július 13.