Menü

A kóddal védett rész nincs fent - ilyen technikai lehetőségem ezen a helyen (tudomásom szerint) nincs


 

 

 

 

5 perc gondolkodtató…

~ Mindenkinek! ~

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezető

 

Elnézést, e rövid pár sorosra tervezett írás közben megnőtt.

Mint a betűk is véletlen.

Az olvassa el és gondolkodjon el rajta különösen – akit érdekel a pénze, mikor, hogyan tudja visszakapni.

Aki csak rohan, vagy túl sok energia van benne – és nem tud együtt dolgozni a közösséggel, vagy nem ide akar – annak ez sem fog sok újdonsággal szolgálni…

Mert hiába be egyik fülön, ha hopp! a másikon kiszalad.

Értelem leszűrése benn a fejben meg nem marad…

Ha elolvasta – én ugyan a címben csak öt perc gondolkodtatót írok, de – kérek mindenkit tisztelettel, kezdjen el gondolkodni. /Legalább 5 percet./

Nem szemrehányóskodni, nem kiabálni, nem érzelmei feltódulásának engedni – azt mindenki vezesse le maga, ahogy szokta és tudja, s – nem árt vele másoknak.

Sokszor – ez nem könnyű feladat.

Én mégis erre kérek mindenkit.

Az önuralom az egyik legértékesebb kincs. Amivel egészségünk, épségünk s jövőnk is ápolhatjuk. / Pl.: aki uralkodik magán, az nem tesz olyat, amiről sajnos gyakran hallhatunk, hogy felindulásból ki mit tett… /

Sajnos, nincs emésztésem, így nehezen megy minden. Gondolatok papírra vetése is. Máskor ami semmi – most lassú kínlódással teli órák. Bénító hatás…

Aki pedig nem hisz Istenben…

Sajnálom, de én Istent félő vagyok, így e szellemben is dolgozom. Ha olyan valaki olvassa, aki nem hisz – nem kötelező neki a sok utalást elolvasni. Van benne jó pár idézet Isten Szavából. Ne becsméreljék le! Ha nem akarja – lépje át, egyszerűen.

Aki teljes értelmet akar – természetesen utána néz, kutatva.

 

Jó egészséget, jó szórakozást mindenkinek!

 

A sz… olgáló

 

A gondolkodtató… - Ébresztő!

Mi mutatja azt, hogy egy háttérszervezet mozgatja őket? A két látszatra ellenoldalt?

A látszatra ellenoldalnak tekintett – csak az igen egyszerűen gondolkodó emberek veszik be ezt – ügyünkbeli két oldalt?

Miért szakadnánk mi ezért két pártra, (két oldalra)?

Szóval – mi bizonyítja ezt?

Amit a június 06-i demón én az összegyűlteknek úgy találtam jellemezni, hogy olyan, mint egy ember jobb és bal keze? Nem mindegy, melyikkel veszik el javainkat?

Egyszer már elvették - nem hivatalosan. Most lehet ’jogoskodni’.

Most a másik által is elvennék – most már véglegesen, legálisan (?), de mindenesetre a jog(szerűség)nek megfelelően. Többé senki, sehová nem fordulhatna… Ezek után.

(Maga a … ((az érdekeinket képviselni hivatott)) intézi – több oldalról is…)

Hát ez kell maguknak - emberek?

Gondolkozzanak! (Ébredjenek!)

Önmaguk ellenségei maguk? Én azt mondom: nem lehet ennyire bárgyú senki.

/ Értik már miért nem voltam jelen azon a bizonyos ’színjátéknak’ jellemezhető tárgyaláson személyesen is? – Jó, dolgom volt, éppen vizsgáztam, de megítélésemben az fontosabb volt és halaszthatatlan, mint az ottani színészi teljesítmények – akkor már inkább egy valódi vidám színházat választanék… - nem? S gondolom Önök közül is sokan, tudva a következőket.

Igaz, az hozzátartozik – ennek költségei sokkal borsosabbak ráadásúl számunkra, mint egy normál színi előadásé, ugyanis ezt mindkét irányból ránk számlázzák, azaz a mi pénzünkről , a mi pénzünk költségére nyúzzák ott egymást…

Ennek konkrét összegét egyik oldal nyílvánosságra hozta éppen most (a postaládájukban találják állítólag) – aki el sem szok jönni a tárgyalásokra – s itt tudatja, ez nekünk - (eddig) - mennyibe került… Megjegyzem – ettől jóval többe, mert a tevékenysége által okozott százmilliós nagyságrendű károkról még nem is számol be…. Ami ha lenne pénz (ami befolyna hozzá), természetesen valószínű mielőttünk kerülne kifizetésre, mint állami jellegű követelés – a bírósági illetékek keretében elszenvedett rossz pervitel miatti befizetnivalók okán – igaz mással összevontan közli, 65.000.000.- forintba került nála. S már ezt zsebre is tették. Ezt kifizették. Eddig ennyit.

S hol tartunk még!?!?

Mi lesz még?

Gondolhatják…

Csak bízzanak benne – akik akarnak még… (s majd ők -is- fizessenek!) /

Még nem neveztem teljesen nevén a háttér írányítókat, de azt már jeleztem – szintén azon a jó egy hónappal ezelőtti demon nyilvánosan – nem akárki irányítja ezt a háttérből. ( Ezt egyébként Önök is érzékelhették már… ) S ők, akiket megemlítettem is csak eszközök. (Ha igazi szakemberek is a témában, háttér eszközök.) Megosztva – két felé. S még aki őket mozgatja – az sem a csúcs. Az ész, az értelem még ez mögött van.

// Csak most annyit: technikailag a világ legfelkészültebb szervezete. // Engem is ellenőriznek, szinte teljes mértékben. Tegyék. Az igazságtalanság attól az marad. Amit helyre kell állítani. Nem? Ki az, aki nem így gondolja? - Ő A Gonosz.

Tehát mi bizonyítja ezeket (fentebbiekben) - a való életben?

Nézzük a tényeket! (S annak higyjenek, a józan észnek – ne az ilyen elszállongó kifejezéseknek, vagy netán heves emberi, érzelmi kitöréseknek.)

Nézzük a tényeket! Mik gondolkodtatnak? Két nagy per volt közben…

A T. Bíróságon.

  1. Az egyiküknek szerencséjük volt. Miért?
  2. Éppen azért, mert a bíróság halasztott, hiába szerették volna gyorsan lezárni. Pedig jelen volt ügyvéddel a felperes, sőt jól érveltek, s jelen volt B.L. is ügyvéddel, az Agenda-H képviseletében…

    S ők is jól érvelve lezárták volna.

    De nem volt jelen a Mumus. Hiába kérte írásban, hogy a T. Bíróság távollétében is tartsa meg a tárgyalást… Nélküle a bírónő nem mert dönteni!!! Így – a fő diktátor véleménykéréséig – halasztotta a pert. Megkönnyebbülés – mindenkinek. Miért ilyen fontos ő (vagy az ő véleménye) a T. Bíróságnak? Hogy nélküle – ezírányú írásos kérelme ellenére sem – hozott döntést?

    Hamar kiderül…

    ’Minden rejtett dolog napvilágra kerül’ - közli Isten Szava.

    Prédikátor 12:16; Dániel 2:22; 19 Zsoltár 13;

    Mert Isten van.

    Létezik.

    És irányítja a dolgokat. Önök ezt tudták? / Még ha valaki nem is gondolná… /

    Először - a bírónő be volt gondolatilag állva valamire. Amiből jelenlevő alperes (B.L.) kibillentette. Zavar jött. Beillesztette újra a neki adott elő-prognózisba. Stabilizálódott. Majd jött a felperes ügyvédje. S igencsak a sarkára állva nem hagyta magát elnyomni. Ragaszkodva érveléséhez, a tényekhez – így újra borította ezen előre tervezett ítéletet!

    Nem volt kit megkérdezzen a T. Bíróság (nem volt a Mumustól senki) – halasztás…

    Nem volt ilyen szerencséje a következőnek.

  3. A befektetők egyik legfelkészültebb tagjának pere.

Szakmailag ő igyekezett beleágyazni magát, a dolgok mélyét kutatva- sikerült is elég komoly szakmai részre, megállapításokra eljutnia. Értékelték is beadványát a távolban – mert aki soha, még bojtár útján sem szokott részt venni a tárgyalásokon, hanem fellengzősen kérni szokta a távollétében történő megtartást és ítélethozatalt –most személyesen jelen volt!

Mi történik a tárgyaláson?

Ilyen érdemi felvonulás után? Mikor mindenki ott van, aki számít?!

Egyszerű:

Felperes szakmai érveinek kiterjesztésére nincs idő – hamar közli a bírónő. Mikor szót kap, azt, 10 perc van a tárgyalásból – neki jön a következő (miért kéne érdekelje ez, az e tárgyaláson jelenlévőket? Hogy ne tudja kifejteni, amit akar?) ((Előre eldöntötts… ?? ))

Ahhoz, hogy meg is értesse – végképp nincs. 10 perc alatt nem is lehet, mikor a felperes másfél éve készül rá, kemény kutatómunkát végezve, sajátos érvei alapján.

Itt csak a matematikát hozza elő, amit egyszerűen megnyer, mivel az alperes az általa végrehajtott ’lehetetlen’ matematikai műveletre reagálni sem tud.

Én lazán értem, mert tudom, miről beszél a felperes – mert szintén benne vagyok, régen, ismerem. A T. Bíróság viszont csak pislog, nem érti, jól láthatóan, hallhatóan, hiszen egy mondat diktálása közben 3-szor-4-szer-5-ször is belekérdez, így jól diktálja-e? Látszik, nagyon messze áll tőle a téma megértése. (Zárójelben: alperes is úgy tesz, mint aki nem érti. Természetesen neki nagyon jól értenie kellett – mint valószínű, hátul értette is, csak kimenekülési útnak a helyzetből az időnyerést tartotta, s ezért ígérte legközelebbi tárgyalásra igyekszik a számok valótlan-valós világába valahol behelyezkedni majd véleményével.) Jó.

A Mumus – bár igen messziről ideutazott, személyesen! (mint még soha) - alig jut szóhoz: Egy rövid, egypercecske jut neki, majd főként, mikor a bírónő bejelenti, akkor ítélethozatal előtt vonuljon ki mindenki a tárgyalóból, vált halk hangon pár egyszerű mondatot vele.

S az ítélet: a T. Bíróság a Mumus álláspontját teszi magáévá, teljesen, többször is kiemeli, a bíróság az ő álláspontját fogadja el. (Nem felperes szakmai felkészültségét méltányolja, nem alperes (B.L.) olyan zavarát, hogy most választ sem tud adni, a lehetetlen matematikai műveletre, (s azt bevárná…) majd a legközelebbi tárgyalásra próbál valamit… Nem. Bár szégyenkezve jelenti ki, arca ég, az alig szóhoz jutott Mumus az irányadó számára. Ez alapján elvileg – a felperes nyert (gyakorlatilag vesztett, háromszorosan is). B. L.-ékat mentesíti. Szabadon futhatnak tovább (mennek is gyorsan el). Felperes fizessen ezentúl még B.L.-éknak XYX.YXY hat számjegyet, államnak is még jóval többet - azaz neki most még további súlyos fizetnivalói keletkeztek, hiába a nagy felkészültsége. (Az igaza mellett.) S becsatlakozhat csak ahhoz, akiben itt is kifejthette, nem bízik… Ahonnan valószínű pénze nem lesz meg…

Ő szakmailag benne van – talán érti ezt?

Mumus meg mehet vidáman – neki semmi dolga.

Elrendezte.

Olyan biztos benne (pár halk szó után?) hogy ő az ítélethozatalra magában vissza se jön.

Tehát elvileg nem tudja, mi az ítélet. Nem hallja. Nem érdekli? – vagy tudja? valahogy? Netán tudja előre, mit fog dönteni a T. Bíróság?!? Nem érdekes? De ő elment,-szóval nincs is már ott. Vagy neki nem is érdekes? (Más nem lehet?)

Csak a felháborodott befektető. Magyaráz felhevült érzelmei által indíttatva a T. Bírónőnek, aki égő piros arccal ülve helyén azt mondja:

Fellebbezze meg! Én is kíváncsi vagyok rá, mit dönt az ítélőtábla. Fejezi ki ezzel is, továbbra is, ő nem a tények ismeretében, és megértése által döntött (netán irányításra?), s őt is érdekelné, mi lesz belőle… (Emberileg talán…?) de most ezt kellett tegye..?

A társunknak kicsit erős az önigazolási energiája, egója, s nem kérte ki véleményem… Én meg nem is akarok beleszólni az ő ügyébe – legyen az övé, ami az övé, őrizze. Intézze. Nem kívánom sérteni önérzetét beleszólással.

De ő is tudja, amint ott rögtön kifejtettem 1-2 embernek, hogy a fellebbvitelnél így –szakmai érvekkel - esélye sem lesz. Ott pedig… új elem nincs. Másodfok nem értékel más szempontok szerint, mint a mi az elsőn elhangzott. Neki csak egy esélye maradt: ha arra hivatkozik – ami tény – az első fokú eljárás szabálytalanságaira. Miket hagyott figyelmen kívül a T. Bíróság – s új eljárás lefolytatását kéri. Ha kívánják, adják át neki, hátha elfogadja. Jól jár ha meghallgatja… Talán.

Na, jóemberek!

E jó kis életszerű, de torz mesébe illő novellák után – értik már? Hol itt a bizonyíték? Az egy test – két karra? Magában a tényekben!

Azt nézzék!

Azok mik voltak?

/ Értik már miért nem voltam jelen azon a bizonyos ’színjátéknak’ jellemezhető tárgyaláson személyesen is? – Jó, dolgom volt. Éppen vizsgáztam, de megítélésemben az fontosabb volt és halaszthatatlan, mint az ottani színészi teljesítmények – akkor már én inkább egy valódi vidám színházat választanék… - nem? S gondolom Önök közül is sokan, tudva ezeket.

Igaz, az hozzátartozik – ennek a költségei még sokkal borsosabbak is ráadásúl számunkra, mint egy normál színi előadásé, ugyanis ezt mindkét irányból ránk számlázzák, azaz a mi pénzünkről, a mi pénzünk költségére nyúzzák ott egymást a bá…

Ennek konkrét összegét egyik oldal nyílvánosságra hozta éppen most (a postaládájukban találják állítólag) – aki el sem szok jönni a tárgyalásokra – s itt tudatja, ez nekünk (eddig) mennyibe került… – igaz mással összevontan közli, konkrétan 65.000.000.- forintba került nála. /Megjegyzem – ettől jóval többe, mert a tevékenysége által okozott százmilliós nagyságrendű károkról még nem is számolt be…. Ami ha lenne pénze, természetesen valószínű szintén mielőttünk kerülne kifizetésre, mint állami jellegű követelés – a bírósági illetékek keretében elszenvedett rossz pervitel miatti plussz befizetnivalók. Amit ő okoz./ S már ezt zsebre is tették. Ezt kifizették. Eddig ennyit.

S hol tartunk még!?!? (Vége? Ha rá bízzák maguk – eleje (se) még… )

Mi lesz még?

Gondolhatják…

Csak bízzanak benne – akik akarnak még… (s majd ők -is- fizessenek!) /

A Mumus - aki egyébként is újra ellenem fordul, most bérencei által, ha megnézik a postaládájukat, hatalmával csúnyán visszaélve, a talpnyalói által pocskondiáz (mert Önöknek el merem mondani az igazat, s ezt sértésként éli meg – vajon miért? Ha jót akar(na)? …Akkor nem. Nem tény?) de ha lassan nem szólnak neki hátulról, akkor lassan a teljes hátteret is közszemlére teszi! (Oktalan támadásai által… melynek kivédéseivel szabadon szárnyra kelnek magasabb szellemiségű gondolatok is…)

Lerántja róluk a függönyt!

Tőlem hagyhatják oktondiságát, de most már ragaszkodom hozzá, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen ezen újabb gyalázkodás sora után e kis katona.

S hogy ennek nyomatéka legyen, az előző levelemben beígértem a pert a legközelebbi rágalmazónak – nem figyelt rá? Direkt akarja? – úgy néz ki, tartom.

(Hogy-hogy egybedolgozik a ’választmánnyal’ ? S a ’választmány’ így kit képvisel? Befektetőket így nem tud – mert… kivel szemben szeretné? Azzal dolgozik (bratyizik?) együtt, akivel szemben az érdekeltek érdekvédelmét el kellene látnia!!! Erre lenne a jogosítványunk… Milyen visszásság ez? Megvezetett balga… Most ki ír levelet a felszámoló borítékjában? Akkor az én véleményem miért nem teszi bele? Torzít? Vétln)

S nekem is biztosítsák az egyenlő feltételeket a nyilvánosság felé.

Vagy lehet, nem az én – valószínű Isten haragja éri utol hamarosan az igazság és jogosság ellen súlyosan vétőket.

E két kifejezés fontos alaptörvény Istennél. Így sokszor visszatér pl.: Ésaiásnál, vagy Jeremiásnál. De még: Lukács 12:34; Zsoltárok 4:5,6; 37:5,7-9; 86:15; Mikeás 6:8; Zsoltár 51:19, Ésaiás 61:1,2; 59:21; 61:8,10; 59:8,9; 58:6,10,11; 57: 15,16; 18. Idézetek még igazságra, jogosságra – sok van… (Akit érdekel, talál a Csatolásban kis elemzést a két prófétától, mi van, ha nem az igazság, jogosság uralkodik. Érdekes!)

Tehát – mik ezek az egyszerű tények?

A következő: a bizonyos, igen távolról személyesen ideutazó, a Mumus képviseletében most megjelent indokai (halk szavai?) alapján a T. Bíróság a test másik oldalát tehermentesíti, szabadon, akik megvidámodva gyorsan hagyják el a termet. Ki veszít?

Azután aki az ítéletet már vagy magabiztosságának biztos tudatában – vagy mert nem is érdekli, nem várja meg… Ő is figyelemre méltó – így. Így hiába utazott jó 500 km-t, ítélet előtt elment, meg se várva a döntést. Nem érdekli? Valóban? ((Vagy – ennyi volt a szerepe? Megadja a támpontot az (előzőekben is hasonló) igazságában elbizonytalanodó T. Bíróságnak?)) Az ítélethirdetés – az kb. 2 perc, akkor minek értékelte olyan fontosnak a személyes jelenlétet? S szánt az ideutazásra kb. 240-szer ennyit? Időben, plusz - még először! - anyagiakat is? Ah! Végül is – nagyvonalú, nem?! Nem érdekes! /Hisz elvileg mindig itt kellene lennie, így fizetjük… Milliókban… Bele kéne férjen? / Bár a T. Bíróság próbálja hosszasan kimagyarázni, miért csak ennyit kell fizetnie felperesnek B.Lfelé, mert egyébként jóval többet kéne, lehetne (akár ötször ennyit) csak igyekezett valahol emberségét is előhozva nézni. (Nem itt, most, mást kellett volna?)

Jóemberek! – Önök még mindig nem akarják látni? E tényszerű bizonyítékok után sem? Jó, hittünk a T. Bíróság függetlenségében! Én is…(?) (Azonban aki figyeli – Isten Szava világosan fogalmaz: – 146 Zsoltár 3-8; 140:13,14; ) Bár volt már itt sok furcsaság, a másfél-két év alatt !!! Tapasztaltuk korábban is! Edződtünk…

Ki ne tudnáTapasztaljuk most is! Nehéz elfogadni? Hát próbáljuk emésztgetni…

Tudom – az emésztés sokszor nehéz. /Egy leves után is órákra lebénulok… Sajnos./

Ennyi.

Nem kívánom véleményem elfogadtatni mindenkivel. Önálló gondolkodó lények…

Csak a tényt közlöm. Egy biztos: korábban is értek igazságtalanságok minket, most is. Lehet őket nem észre venni. Elmenni mellettük. DE – együtt sok!

Pl.: ugyanez a Mumus tört az állam elleni perünkre pervitele által, holott elvileg - törvény szerint legalább is – minket képvisel(ne). Mikor szóvá tettem a választmányban ennek súlyos következményeit, s hogy álljon el tőle – az a válasz jött, ő nem tör ellenünk. Hogy Önök is lássák – idézek egy aprócska részt az egyik beadványából…

(Csatolás - 2.) Önök a cselekedeteiből így látják? Minket – a mi érdekeink – képviseli?

Nem valami egészen mást képvisel? Netán – éppen – velünk szemben?

(Előbb olvassák el a csatolásból ide illő részt.) Aztán…

Gondolják át – s cáfolják vagy érveljék meg. Önök otthon. Maguknak.

Azt hiszem, sokan örülnének neki, ha bebizonyítanák hogy itt csak egy egyszerű tévedésről, s egy kósza magyar bűnesetről van szó.

S B.L. meg csapata úgymond véletlen meglovagolt egy kínálkozó alkalmat… S a fő felelős arrafelé keresendő. /S ha terveik szerint nem lenne meg a pénzünk – a különösen nagy értékű károkozás persze a bűnügyben (akkor tuti lesz) csak súlyosbító körülmény lesz…/

Azonban per pillanat ez még nem így néz ki…

Akkor ő egy személyben nem tudna az oly sok államapparáthoz úgy elhatni, ahogy tapasztaltuk mi…

Akkor nem lenne a “független bíróság” ilyen égő arcúan, belülről eredően, természetes vonások megjelenésében “független”, ítéletet hozó…

Akkor nem lenne a média ily nagy, jelentőségteljesen nagy hallgatása…

Akkor nem lenne a média által, amikor megszólal, ily torz kép festése…

Akkor az ellenfél ügyvédje ezen pervitelében is a bíróságon nem őt hozná ki nyertesnek… (Ha valóban ellenfele lenne… nem?)

Ez teljesen egyértelműen azt igazolja – amit én mondtam: egy test – két karral. Jobb és bal. S mindkettő markol. Érzékelik? Tények által. Bíróságon, ítéletekben is. – Nem csak elröppenő szavak által. Látják a tényeket? - …. Amit egyik félbehagyott…

(Ha emlékeznek rá, B.L. amiket mondott, igyekezett mindig olyan ködfelhőben lebegtetni, hogy őt hazugságon ne lehessen rajtakapni! Ez irányának árnyéka felől még Juszt úr élő műsorban is gyorsan elhátrálást mutatott.)

Akkor…. Nem lennének áldozatok, halottaink – mert az már nem játék. Élet. (Titkos kóddal védett harmadik betétlap részletezi – aki eléri…)

Akkor nem lenne oly sok embertelenség! Amivel ezen ügy kapcsán összefutottunk - oly sok kilátástalan, szenvedő emberi sors!

(S akkor mindezekkel még csak olyanokról tettem említést, arról is csak igen kivonatosan, egy-két esetet említve, amit tömegek észlelhettek, lehettek jelen a bekövetkezésüknél. S még nem beszéltem az Igazságügyi Minisztériumnál, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Legfőbb Ügyésznél, a Fővárosi Főügyészségnél, a Rendőrségnél, stb. tett látogatásainkról, ahol kiderültek az embertelenségek… Ah-jaj! Egy ember ennyi helyre nem jut el! Akárhogy akarna is szántszándékkal ’rossz’ vagy fizető lenni – nem megy! Ráadásul a médiák… amit nem soroltam, egynek - nem megy! Sok a hiba - T. Szervező uraim! Túl sok!! S még mennyit nem emeltem most ki!! )

Olyan tragédiák sora, mint amely ehhez fogható – csak egyszer volt az emberiség történelmében: a hitleri, náci uralom idején.

Sok szenvedés…

Csak akkor fegyverek, – most pénz által.

Sok síró életüket leélt, idős emberrel találkoztam… Elmúlt 1-2 évben. Miért? – kérdem.

Miért kell egy idősnek sírva a vállamra borúlnia? (Ezerszer rosszabb a gyerek sírásánál… Ő felnőtt. Érett. Az Ő sírásuk más. Életét munka által leélt… tudatos, és sír.)

Miért?

Ha ez csak játék a pénzért…

Ér ennyit?

Éppen ezért – ennek megoldása is csak emberileg helyes módon lehetséges.

Éppen ezért, olyan megoldás kell – ami emberséges. S e sok szenvedésre és fájdalomra, (bár az ember az életbe vissza nem hozható, bármilyen modern tudománnyal bírunk ehhez kicsik vagyunk, - bármennyi pénzzel rendelkeznék is - így helyre nem állítható) legalább valamennyire épeszű, és legalább valami kismértékű orvoslást nyújt, mert ilyenkor a pénz már kisebbségbe szorul.

A náci időben sem az elvett aranyokat sajnálták igazából a túlélők. Reméljük…

A szeretetet.

A rokonokat.

Apákat és anyákat.

Az életet.

Mert ennek, ezeknek értéke sokkal felülmúlja az aranyakét. A fizikai gazdagságét…

Kit érdekel az – ha az élete veszélybe kerül? Pl.: Jób 1:21

A Könyvek Könyvéből – Bölcs Salamon mondásai: Préd 2:17,19,20,22 (23,24); 5:10,12, 15,16; 19; 9:11,12; 12:15,16; Gonoszra: Prédik 3:11; 8:8,9,11; Példab 1:28

S ma is sokan lebegnek még veszélyben… Sokan haldoklanak… Sorstársaink – Kilátástalanul… Meggyötörten… belehalnak (a gyógyszer vagy élelem hiány?) a lelki kilátástalanság mellé… lélek – érzelem törés, idős korban… embertelenségek sora…

(Ésaiás 57:15)

- Hol a szeretet? – Embertársaim !!!

Ébresztő!!! (Nem szabad így a pénzre tekinteni!)

Gyakoroljunk szeretetet –

A balgák azt hiszik, ez szólam –

De az élők – éljenek! S gyakoroljanak – kegyelmet, szeretetet… engedelmességet… alázatot…

és ….szeressük egymást – engedelmeskedve…hűen. Miért ne?

 

Bocsánat mindenkitől! - De… – miért ne?

Jó egészséget – boldog életet!

Aki ezt kívánja Önöknek:

Patyi István

Tiszta szívből.

Budapest, 2005. július 13.

 

U.i.: Mert van egy Újszövetség (az Ó után). ((Ami Óvá teszi az elsőt.)) Amelyben a fő vezérlő-elv: a szeretet. Az embernek adott tízparancsolat is kettőben egyesül,

        1. Isten iránt tanúsíts szeretetet
        2. Embertársaid iránt szeretetet kell kifejlesztened /

úgy, hogy magában foglalja mind a tizet, az Óból. (Mert ha szereted, nem kívánod a…)

Aki nem hisz nekem, cáfolja meg, nézzen utána! (Ne balga, vagy oktondi - önmagát lejárató – módon!! Igazi értelemmel.)

Máté 22: 36-40,

Köszönöm a megtisztelő figyelmet – s hogy most 5 percet elgondolkodásra is szánnak!

 

 

/ Értik már miért nem voltam jelen azon a bizonyos ’színjátéknak’ jellemezhető tárgyaláson személyesen is? – Jó. Dolgom volt. Éppen vizsgáztam. De megítélésemben az fontosabb volt és halaszthatatlan, mint az ottani színészi teljesítmények – akkor már inkább egy valódi vidám színházat választanék… - nem? S gondolom Önök közül is sokan, tudva ezeket.

Igaz, az hozzátartozik – ennek költségei sokkal borsosabbak ráadásúl számunkra mint egy normál színi előadásé, ugyanis ezt mindkét irányból ránk számlázzák, azaz a mi pénzünkből, a mi pénzünkről – értünk színjátékban nyúzzák ott egymást… S rendezik be a színházi mozi-termet. Kell egy műsor – életed spórolásáért?

Ennek konkrét összegét egyik oldal nyílvánosságra hozta éppen most (a postaládájukban találják állítólag) – aki el sem szok jönni a tárgyalásokra – (a másik árát tudjuk.) s ő itt tudatja, ez nekünk (eddig) mennyibe került… Megjegyzem – ettől jóval többe, mert a tevékenysége által okozott százmilliós nagyságrendű károkról még nem is számol be… Ami ha lenne pénz, természetesen valószínű mielőttünk kerülne kifizetésre, mint állami jellegű követelés – a bírósági illetékek keretében elszenvedett rossz pervitel miatti befizetnivalók – igaz mással összevontan közli, 65.000.000.- forintba került nála. S már ezt zsebre is tették. Ezt kifizették. Eddig ennyit.

S hol tartunk még!?!? Vége már? – így látják?

Mi lesz még?

Gondolhatják… - Nem kéne összefogva, együtt tenni valamit?

Csak bízzanak benne – akik akarnak még… (s majd ők -is- fizessenek!) /

Akiknek meg felnyílt a tiszta látásuk – jöjjenek!!!

 

Gondolkodva… Mérlegelve… … Cselekedni kéne?

 

Miért késlekednek? Mire várnak? - Csodában bíznak?

 

Önök bíznak abban, valami csoda ébred – az eddigi tevékenység ellenére?

 

Ha nem jönnek – az se (és semmi se) menti meg Önöket!

 

Csak egy: a szeretetteljes, békés összefogás!

 

Jöjjenek – és ne késlekedjenek!

 

Jöjjenek – békével…

 

Várunk!

Van megoldás. Amit előző levelemben részleteztem. Együtt össze kell fognunk.

Erősítsük egymást. Kezdettől ezt mondom. Amit ezren tudnak – azt már nem lehet eltitkolni… Mi többen vagyunk – vagy tévednék? Kevesen jönnek a kikapcsolódásra.

Természetesen, akik akarnak benne bízni mindezek után is – én senkit nem akarok erről lebeszélni. Tegyék. (Mint B. L. – nak is vannak aktív és elvakult hívei is.) Nem akarok beleszólni senki magánügyébe, azt tesznek, amit akarnak – nem is kötelező elolvasni se ezt. Az tegyen valamit – akinek a pénz kell. S megérti. Akiknek nem, nem is kell gondolkodjon...

Z Á R S Z Ó

 

Búcsúzóul – szeretnék Önöktől, mindenkitől – kérni valamit:

Ne engedjenek érzelmeiknek!

Nem szabad gyűlöletet táplálni senki iránt. Az nem szolgálja a megoldást.

Ha emlékeznek rá: régen is ezt mondtam B.L.-val kapcsolatban is. Az nem segít, ha valaki fegyverhez nyúl. Csak újabb ellenségeskedéseket szül. Mi emelkedjünk felül ezen. Olyan szegények vagyunk – hogy irgalmat sem tudunk gyakorolni? A szegény általában tud. S általában nagyobb vonalúbb, mint a gazdag. Mutassunk példát!

S bízzunk Istenben! /Azt is erre kérem – aki egyébként nem szokott! /

Nem oly nehéz… könnyű! S sokkal nyugodtabb lesz. Isten nem hagyja a gonoszt uralkodni, nem hagyja az igazságtalanságokat… Biztosak lehetnek benne!

Isten Szava által arra kér:

“Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.”

Tudom, ezt sokan nem értik. De – Isten Szava segít megértenünk, hogy kell.

/ Emelkedjünk felül emberileg egyszerű érzéseinken – nem tudunk? /

Az én kérésem tehát Önökhöz annyi:

Jöjjenek aktívan a meghírdetett időpontokra, a tájékoztatásokra, ahol kell segítség adják meg – legtöbbször csak annyit kértünk, hogy a jelenlétükkel legyenek ott.

A többi megy magától.

S Önök is sokkal nyugodtabbak lesznek. Mutatja az élet – akik ott szoktak lenni.

Búcsúzóul –

Gyakoroljunk emberséget!

S jó egészséget, sok boldogságot mindenkinek!

Várjuk Önöket!

Tisztelettel –

Patyi István

Budapest, 2005. július 16. 02.°°

Köszönöm, ha kicsit értékelik szavam.

Nem vagyok felszámoló ellenes. Nem is szeretnék. Szerintem nem támogatni vagy támadni kell. Szerintem tényszerűen kell tekinteni. (Ezért idéztem a saját leveleiből. Így nem az én, a saját véleményem mondtam.) Annak ellenére mondom ezt, hogy bár előző levelemben - amelyben a felszámolási eljárás visszáságairól és igazságtalan voltáról írtam bővebben, kiemelve nekünk ez nem lehet megoldás ügyünkre – kifejezetten felkértem a felszámolót, hogy reagáljon, ha valamit tévesen írnék le – ő nem reagált. Sajnos. Helyette kiküldte borítékban Önöknek ezt az ellenem szóló pocskondiázást. Amire nem kívánok reagálni. Azonban önmagáért beszél. Mivel nem cáfolta, nem javította ki az általam leírtakat – azzal nyílván nyíltan egyetért. Talán éppen elismerte így – azok úgy vannak.

Ez a pocskondiázó levél kiküldése pedig egy emberi reakció volt – amivel én nem kell különösebben törődjek. Sőt! Épp ezt kívánom leírni – ennek ellenére én nem haragszom rá. Nem. Akkor nem állhatnék szeretettel hozzá. Továbbra is. (Ugye eddig se hoztam nyílvánosságra, ezen régebbi dokumentumokat az egységre törekedve – s szenvedtem is a választmányban ez miatt. De próbáltam a szeretet gyakorolni. Most kiprovokálták.) Mert Isten Szava erre tanít. Így helyes. Pl.:

“A ki nem szereti embertársát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?”

“A ki nem szeret – nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.”

Vagy: “Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne.”

“Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.”

“Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek;… Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.”

Ezért is írom a zárszóban azt – senkit ne érzelmei vezessenek. Ha nem is hisz.

Van megoldás ügyünkre. Nem kell elkeseredetté válni. Ami igazságos és egyenlő. Legyenek nyugodtak. Csak jöjjenek a megadott időpontokban és helyeken s akkor mindent megtudnak.

Most a legfontosabb, megértsék, s együtt cselekedjünk. Ne a széthúzás legyen. Az amúgy is jön – le kell győzni. Nem a felszámolás folyamatának abszolút igazságtalanságai a megoldás számunkra! Abból nagyon soká lenne valami is… Van sokkal gyorsabb, igazságosabb, egyenlőbb is…

(Látják törvényi hibáin túl még egy kis tiszteletbeli csorbát is okoz így magának…) Akit a megoldás röviden és egyszerűen megfogalmazott 3 lépése érdekel, előző levélből megismerhette, vagy kérhet az irodában, sátorban is egy példányt…

Ez az ami az igazságos és gyors megoldást kínálja – mindenkire egyenlően. ( Hogy a matematika területéről segítsek a hozzá értőknek: van oly ismeretlenes egyenlet, amelyet úgy tudunk csak megoldani, ha egy újabb ismeretlent vonunk be. Ez viszont a megoldhatóságához vezet. Kb. ez a helyzet itt is. Annyi könnyítéssel – ez az ismeretlen már ’ismerős’. Azaz: nincs oly kockázata sem. Bátran!)

Már elköszöntem – továbbra is mindazon jókat kívánom mindenkinek, szeretettel, kiegészítve ezekkel: 1 János 3:17,18; 11, 10; 4:6; 20; 11; 5:3; Benső Békéjük lesz…

 

 

 

 

 

 

C s a t o l á s o k

 

 

 

 

~ B e s z ú r á s o k ~

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha haragom kitör…

Azáltal, hogy Isten új szövetségre a szeretet alapján lép az emberiséggel (aki szeretetet tud gyakorolni az lesz az Ő népe) óvá teszi az előző szövetséget, ami az Ő kiválasztottsága (és így határozott, konkrét utasí-tásai, parancsai) alapján működött. Nem? (Jeremiás31:30,31; Ésa 65:17; Jeremiás 32:39-41; 33:8,15)

Ki tudná Őt felülbírálni?

S ki akarná? (Maga óriási bűn, hiba lenne…) (( S amúgy sem tudná senki – a szeretet minden felett áll.)) Van aki nem tudna szeretni? – Jöjjön! Jöjjön!

Így törekednünk kell a szeretet kinyílvánítására – ha kedvesek akarunk lenni előtte.

Ugyanakkor – mindenki maga választ életutat. Jeremiás 21:8, 20:11-13;

De! Soha ne feledd! - Jer 21:12,14; 22:3; Nekünk kell most igazságot tenni! Ha mi nem tesszük – jön az Úr. S ha nem mentjük meg a nyomorúltat a nyomorgató kezéből – ránk tör, eltipor, megemészt – haragvó tűzzel… Ki nem érti szavát?

Akinek füle lenne – de nem hall: Jer 22:5; Kinek van jó dolga? Emlékezzünk a Legböl-csebb Királyra! Ki igazságban ítélt! Jer 22:15,16; Miért volt jó dolga? – Igazságot és méltányosságot cselekedett…

Kire sújt le az Úr haragja – teljes tüzével? Ím készül az Úr rá! Figyeld: Ésaiás 42:7-15. Mert sötétség van a földön – Ésa 60:2. Miért haragudott meg régen az Úr? Ésa 57:17. Nem hallgatnak rá! Van fülük, de… Sokan azt hiszik bölcsebbek, mint a Magasságos! Nem. Tévedés az útjuk, s tévedésükben félrevisznek sokakat! Megszégyenülnek! Ésa 42:17. Mélyen megszégyenülnek!

Mi a pénz? Egy a bálvány-istenek közül. Kinek ez az istene? Akar haragot? – Ésa 31:6,7; 115 Zsoltár 4-8,11; Ésa 30:22; - Nézzétek haragját! – Ésa 30:27-33; 33:10-13; 40:7; Kik az aranyban bíztok! Ésa 31:1-4; Dániel 11:42; 12:1; E napon az arany vagy a vagyon az igazi védelem? Példa 16:16,8; 3:13-22; Jób 28:12-23; Prédik 9:16; Mit kell keresni? Példab 2:2-6; 3:5,7,12,27; 4:13; 11:3,4,6; 8:7,13; 9:10; Mire lesz jó a pénz? a haragnapon… Ezékiel 7:19,27; Jób 28:12-18; 19 Zsoltár 8-12; 119:72,127; Példa 3:14; 8:8-12,19; 11:25,27,28; 18:10,11,12; Prédik 6:12; 7:12; 5:12; Sofon 1:18; Ésa 27:8 Ezek választ adtak, hogy kell tekinteni a pénzre. Rossz célút – V Mózes 7:25. Tűrtőzteti magát az Úr? - Nézzétek! Ésa 44: 6-9 Akkor hozzá fordulnak? Igen – Példa 1:27,28; vagy egy más eset leírásában – Ezékiel 38:15-39:8;

Megfizet az Úr? Igen! Cselekedetei szerint – mindenkinek! Ésa 59:14-18; Mi a megoldás? Nem magunk, Isten előtt elfogadhatóan élni – igazsággal! Ki nem ismeri? Ésa 61:10,11; Mit ígért ő? Ésa 65:17; Haragvón… Nem. Aki hallgat rá – annak szere-tettel… Mély, átérző megértéssel biztosítja: ki se kell mondja, már érti őt. Ésa 65:24. Hát ki ne értené ezt? Mire biztat az Úr? Távol az igazsága? Ésa 51:1,4,5; Nem!

Mit kell tenni? Ésa 51:16,17; 52:1,2; Többször is buzdít: “Serkenj föl, serkenj föl, kellj föl…” “Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel” Cselekedni kell! Mit? “…” Ésa 51:7; 52:7; Mi lesz ki támad? Jer 50:9,10; 51:8; Ésa 50:9,10; 51:8; Mikor szól az Úr az igazságra? Pl.: Ésa 45:6-9,12,13; Pénzért teszi? Nem! Ingyen! Hol az igazság? Ésa 45:24; Megszégyeníti - ki szolgája ellen támad… Ha vki ezt nem akarná érteni – Ésa 46:8-13; Mi lazsáljunk? 51:9; Mi ez erő? Igazság! Jogosság! …szeretetben. Újat hírdet és ad a Teremtő! Ésa 48:6; 42:9; 46:10; 48:3,17,18; 49:6; Mi az új? – Szeretet! Ésa 41:10-13. Szeretet által! 41:20! 42:1-6; 59:21-60:2; Ez az Isten előtti helyes út! Igazság, jogosság – szeretet által! Ésa 32:16; Olvassa el mindenki - Ésa 59:17; 61:1,2, 10,11; S ekkor jön az öröm – Ésa 51:11; 55:6-12; S mivel zárhatnánk- mi mint Isten félők? Eme kijelentéssel: 51:12; 41:20-22; 42:7,20; Szembeszállnánk az Úrral? Tegye – aki akarja! Én – nem. Egyértelmű. Mikor halk és szelíd hangján - szeretettel hív az Úr. Gyertek ím szeretteim! Éljetek békében hajlékomban… Ám ha megvetitek törvényemet – haragom kitör… Világos. Jó egészséget, igazi békét megnyugvást mindenkinek!

Jeremiás 15:16; 17:7; 29:13; 30:22-24; Szeretettel – Patyi István

 

Kódolt oldal

 

Felszámolás – választmánnyal kapcsolatos ügyek

Akiben még kétségek merülnének fel az egy testhez tartozó két kéz ügyében (akik úgy tesznek, mintha egyik kéz nem tudná mit tesz a másik kéz) azoknak még egy nyomós adalék a gondolkodását segítendő – szintén nem légből kapott könnyed szavak, hanem bírósági beadványok, elrendelésekre ajánlok figyelmet fordítani most Önöknek:

Vizsgáljanak meg pár kérdést a számok és az idő tükrében… Érdekes lehet ám ilyen egyszerű dolog is! – Nem gondolták? (Pl.: Játék a dátumokkal…)

Csak hét kérdést tennék – teszek fel: (Rendben?)

Mikor ment ki jelentősebb összeg a Baumag Szövetkezetből?

Mikor volt az első felszámolás iránti kérelem?

Melyiket fogadta el a T. Bíróság?

Mennyi időre nyúlhatott vissza a felszámoló – a szerződéseket megtámadandó?

Mikor rendelték el a felszámolást?

Mi van, ha korábban – s mi történik, ha később rendelik el?

Mennyi a tiszta véletlen! – Nem? Véletlen?

Aki netán nem tudna utána nézni – segítek, ami tőlem telik:

/ Bár itt nem én vagyok a kompetens, mivel soha nem voltam felszámolás párti. Csak egyet mondtam: ha felszámolás van, annak úgy lenne értelme, ha egyben, együtt számolnák fel a teljeset. De nem ez a helyes megoldás ügyünk rendezése felé! Ez tény. /

Tehát – mit tudok segíteni? (Ha kis értelemmel tekintjük ezt…)

Válaszaim – tudtom szerint (emlékezetből, papíroknak már rég nem néztem utána):

  1. 2002. dec. 27. - kb. 12,5 Mrd
  2. 2003. dec. 12.
  3. 2004. január 12.
  4. EU csatlakozás előtt 1 évre, a csatlakozás után már – 5 évre. (2004. máj. 01)
  5. 2004. április 06. – megjelenés 2004. ápr. 29. (Utolsó pillanat, mert…)
  6. Ha korábban rendelik el visszanyúlható nagyobb összegig, (mert a felszámolási kérelem beadásának dátuma számít) ha később – szintén bevonhatóvá válik (5 év). Így – jogot ismerőknek – nem. Ki jár rosszul?
  7. Ezt tulajdonképpen Önöknek kell (maradt?) megválaszolásra… Véletlen.

Ha valahol kis hiba lenne, elnézést, mint írtam evvel nem kívánok túl mélyen és sokat foglalkozni. Csak érdemes a dátumokra is rátekinteni. Ennyi.

Sokkal fontosabb ügyünkben az a bírósági beadvány, amelyből most idézek Önöknek:

Uraim, Hölgyeim! Amit régen mondtam Önöknek – pontosan az történik. A téren lassan egy éve, a perek megindulásával hívtam fel erre a figyelmet. Nem más – maga a Mumus íratja le legfőbb jogi képviselőjével. Konkrétan: már most a mi későbbi állam elleni perünket igyekszik meghiúsítani pervitele által. Hogyan? Mit ír? Idézem:

“… a felperes által megjelölt ’kártérítés’ jogcímén álláspontom szerint jogellenes hiányában nem lehet az I. rendű alperest fizetésre kötelezni, mivel tény, hogy a felperes befektetési szándékkal, egyező akarattal írt alá jogszabály megkerülésével kötött érvénytelen szerződéseket, következésképpen a Ptk. 342. § (2) bekezdése alapján hozzájárult a “kár” bekövetkezéséhez ezért kártérítési felelősség a jogellenességet kizáró ok fennállása miatt nem állapítható meg.”

Egyértelmű – nem? Kinek kellene magyarázni?

Röviden azért azt írja: Önök szándékosan akarták megkerülni és kijátszani a jogszabályt ezért a szerződések aláírásával hozzájárultak önmaguk kifosztásához – ezért kártérítési felelősség nem állapítható meg. Önök javára. Szerinte – közli a Mumus ügyvédje.

Hát éljenezzék még – ha akarják. Kívánják. El akarja vágni az egyetlen normális és igazságos, a reális pénzhezjutási lehetőségünket! Vegyék már észre! Ki nem lát?

Novemberben erre hívtam fel a választmány figyelmét – a tagok érdekében vigyázzunk! A felszámoló pervitele az nekünk nem hogy nem előnyös – kifejezetten hátrányos! Ellenünk szól! (Rövideket idézek – békességért – közre nem adhatom.)

“Patyi István: Álláspontom szerint meg kell gyorsítani az eljárást. A gyorsítás célja az lenne, hogy végső soron az állam helytállásáig jussunk el, hogy onnan kapjanak a károsultak pénzt. Egyetért ezzel a választmány többi tagja?

Bakó János, Gyalus Ferencné: Egyetértünk. Milyen lépéseket javasol?

Patyi István: Konkrét javaslataim még nincsenek, ezek kidolgozását kezdeményezem.”

“Patyi István javaslata: Meg kellene vizsgálnia a választmánynak, hogy miként lehetne felgyorsítani a folyamatokat tekintettel a nagy felszámolási költségekre, s a befektetők más érdekeire is, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak az emberek. A befektetők türelmetlenek és feszültek. Kérem, hogy javaslatom a következő ülésen napirendi pontként kerüljön megvitatásra.

Gyalus Ferencné: A csődtörvény lehetővé teszi az egyezség megkötését az adóssal, ez jelentené az eljárás meggyorsítását.

Patyi István: Sérelmezem, hogy a felszámoló állítólag adott át felszámolásba bejelentkezőkről listát, amiről én, mint választmányi tag semmilyen formában nem értesültem. Szeretném látni ezt a listát.”

(Zárójelben: A mai napig nem láthattam. Ugyanúgy mint sok mást sem… Miért? Önz...)

“Patyi István: Bírósági tárgyalásokon vettem részt, melyeken arról volt szó, hogy nemcsak a Baumag hibázott, hanem a befektetők is hibásak. Így az állam felelősségét ki lehet lőni. Szeretném felhívni a választmányt, hogy egy határozott kérést fogalmazzon meg a felszámoló felé, hogy az ügyvédje ne állítson olyat, hogy a befektetők felelősek, mert ők jóhiszeműen jártak el. A választmány kérje fel a felszámoló biztost a befektetők érdekeinek hathatósabb képviseletére, mert a perekben hibáztatott befektetők önérzetét mélyen sérti a felszámoló ügyvédjének álláspontja. Miért van szükség arra, hogy az ügyvéd állítása szerint kb. 450 per van most folyamatban ( fizetési meghagyások miatt). Erre szerintem nincs szükség, mert ez sok pénzbe kerül.”

A választmány írt ezután egy levelet a felszámolónak, amelyre válasz is érkezett. Két oldalon – 3 pontban. / A korrektség kedvéért - egyenlő tájékoztatás - ezt is közreadom. /

Csak a benne, általa vastagon kiemelt részek lényegéből:

1./ “… a pénzüket befektetni kívánó… befektetők vétkességéről szó sincs.”

2./ “…Ügyvédi Iroda érdemi előkészítő irata teljes egészében a hitelező/felperesek nyilatkozatainak figyelembevételével készült, azt a bíróságok ítéleteik alapjaként elfogadják, ezért az egyező tényállásból levont jogi következtetések, miszerint a peresített szerződések az említett indokok miatt semmisek, helytállóak.”

3./ “…törekedni fogok… a költségtakarékos megoldásokra.”

E pontokba szedett válasz, mint Önök is láthatják – arról írt, hogy: nem, nem arról szól, arról szó sincs; aztán: de mégis…; végül - én meg a jó fiú leszek… Jó. Rendben.

Visszatérve a bírósági beadványhoz, csak még egyet idéznék most belőle – többel nem untatom Önöket, ha megengedik. Ez – szerintem egyébként jogellenes, mert a mi, mint felperesek nevében nyilatkozik, számunkra hátrányosan (holott törvény szerint érdekeinket kellene képviselje) amit jogszerűen nem is tehetne meg – így szól:

“… így az a pénzintézeti szabályok változásától függetlenül jogszabályba ütközik, ezért a Ptk. 200. § (2) bek. alapján semmis. Mindkét szerződő fél tisztában volt azzal, hogy köztük nem tiszta kölcsönszerződés jött létre, … ”

Így alá is húzza. Ő. Azóta is.

Szerintem nagyon sok társunk – nem csak az idősek, talán még a jogi személyek vagy jogvégzettek sem tudják minősíteni a szerződéseket, így azt állítani, hogy ők akkor ott mit tudtak, vagy mit nem tudtak – az ő nevükben – felháborítóan nagy szemtelenségnek megfelelő törvényi és alkotmányos alapjogokat sértő téves állítás… Nem?

Önök szándékosan és tudatosan a törvényeket akarták kijátszani? - Én nem. Ezt tudom. De én is csak a magam nevében merek nyilatkozni – pedig sokan megbíztak a képviselésükkel, igaz – a felszámolónak ez pedig törvénybeli kötelessége…

Csak még egyet ha idézhetek beadványából:

“A szerződő felek a palástolt kölcsönszerződéssel meg akarták kerülni a fent hivatkozott jogszabályokat…”

A pervitele Önök ellen is szól – a felek szóba ugyanis pont ezt (Önöket – és a B.-t) érti bele, mint a fentiekben idézettből kiderült. Ezért nem leszünk jogosultak állam ellen is kártérítési igényt beadni… Érthető? /Fentiekben ő maga indokolta meg./

Mert a felszámolás után jogilag nem fordulhatnak sehova sem. Senki. Állam ellen se. Hát erre megy ki a játék – fel kell(ene) ismerni. De ha fel nem is ismerik – legalább ha mondom. /Pl.: a választmányban - tavaly; így már kérdéses a két tag, a ’választmány’ kinek az érdekeit szolgálja, mikor tudják nyílvánvalóan, tudattam a felszámoló ezen eljárását. Ami egyértelműen a befektetők valós érdekei ellen hat. / Fentieket maga a felszámoló ügyvédje íratta le – s egész pervitele erre irányul. Ezt célozta meg. Hogy a befektetőket kimondassa – színlelt szerződések által – tetteseknek, a hiba okozóinak. Önöknek ez a jó? Ez jó? Értik már?

Ébredjenek már!!! Ébresztő!!!

Ebben nem (sem?) különbözik a másik oldal - B. L. álláspontjától. Ő is ilyet fejtegetett. Ha emlékeznek rá…Csak míg ő szóban, írásban, addig itt jogilag, bíróság előtt! Értik már a helyzet alattomos visszásságát? A mi képviselőnk, a mi ’képviselőinkkel’ – mi ellenünk tör, a legteljesebb mértékű módon! Össze kell fogni! Együtt! Egységesen!

Persze – gátolni igyekeznek majd… Így is – úgy is. Lehet – áruló bérencek által is. Vagy csak feszültség gerjesztőkkel. Közénk. Ne engedjék! Jöjjenek az alábbi időpontokban mindig, s mindent ismerve, látva – nyugodtak maradhatnak.

Természetesen, akik akarnak benne bízni mindezek után is – én senkit nem akarok erről lebeszélni. Tegyék. (Mint B. L. – nak is vannak aktív és elvakult hívei is.) Nem akarok beleszólni senki magánügyébe, azt tesznek amit akarnak – nem is kötelező elolvasni ezt.

Azaz: amit megkezdett egyik kézzel a test – befejezné a másikkal. Velünk szemben. Jogilag így végleg pontot tenne az ügyre. Ilyetén lezárás után – senki sehova nem fordulhatna. Hiába mondana bárki mást. Ezt akarják?

Nem kell a pénz? Az jöjjön – akinek kell!

Senki – senkitől többé soha, követeléssel sem állhatna elő… Kinek jó ez?

/ Tényleg. Gondolkodjanak. A károsodottaknak – jó? /

Egyik befektetőnek sem…

Kinek Jó?

Annak, aki a pénzt elvitte?

Annak jó.

Értik már a két kéz – egy testet?

/ Most kihelyezte ezt, aki jogilag végleg lezárná a …. károsítást. /

Ha nem, olvassák el újra…

Mindenki iránti szelíd Tisztelettel továbbra is –

Patyi István

Befejezve: Budapest, 2005. július 15.

 

Nem vagyok felszámoló ellenes. Nem. Tényszerűen kell nézni. Nem érzelemmel. Mint itt én konkrét adatokat, idézeteket hoztam elő… Tőle. Ezek tények. Sajnos. Szeretettel.

Téves, aki azt hiszi a felszámolót támadni vagy támogatni kell. Nem. Szerintem a befektetők érdekeinek képviseletét kell ellátni. Ennyi az össz. Nem jól gondolom?

S persze hűen. Tisztességgel.

hű, sokat segítő társak voltak… Igen váratlan módon.

Felkeltek, megreggeliztek – majd rosszul, fáradtnak érezve magukat ledőltek, s többet nem keltek fel! Előtte kirobbanó jó egészségben voltak – mint én is!

 

Kódolt oldal

 

Végül – rövid összefoglaló áttekintésképpen

Siker csak úgy érhető el – ha mindenki a közösségért kész dolgozni (mint eddig). Ha az egyéni érdekek kerülnek előtérbe – az önös érdekek – az bukta mindenkinek. Ezért kell összefognunk, s csak együtt cselekednünk! Érthető?

Ebben biztosak lehetnek!

Együtt vagyunk erősek! Össze kell fognunk! Ezért vagyunk erősek!

Egyenként meg gyenge mindenki…

Ezért aki felismerte az egység erejét – ne késlekedjen! Jöjjön velünk! Erősödjünk…

A múltra meg - Csak 3 érvet vegyenek figyelembe a felsoroltakból:

  1. Elrendelés dátuma (abban a szűk, 3-4 hónapban kellett, mi rosszúl járjunk)
  2. Bírósági beadványok – állam elleni perünkkel szemben
  3. Egész pervitele a bíróságokon – nem a mi érdekünk
  4. Ideológia mindkét oldalról azonos - mi vagyunk a hibásak
  5. Azt nem is említeném – a befektetők érdekeinek képviselője ellen meg külön ál-hírekkel, egyoldalú tájékoztatást keltve harcol; Miért? Ha ő jót akar(na)?
  6. Eljárása csak igazságtalan lehet a nagy közösség számára, - igazságos nem.
  7. Bármi is túl időigényes, ha általa… kicsit is reménylenénk… Sok év
  8. Költekezése – kit, miről győzött meg? Jó gazda a számunkra? (Egyéni.)
  9. ’A mi pénzünkből fizet ellenünk ügyvédeket’ – ismerős?
  10. Saját irodáinkból kitett minket, ha üresen állt sem adta ide (ugyanúgy fizette)
  11. Szétdarabol, kisebb csoportokra minket (ellentéteket gerjeszt, belül)
  12. Van akiknek semmit, soha nem is ígér – pont a legszegényebbeknek; lehetőségük sincs a pénzhez; másoknak is csak igen minimálisat…

Ne is folytassam ugye, az értékesítések visszásságával, amikor féláron kelnek el egyet-len ingatlanos lapbeli hirdetés nélkül ingatlanjaink… stb., stb.

Nem a hibák kiemelése a cél – hanem jó, jobb megoldás megtalálása. Ami mindenki számára egyenlőbb ettől, és igazságosabb. Ezt vázoltam fel. Világosan. Tisztán. Gyors.

Mi a követendő számunkra?

  1. A felsorolt és idézett bíróság előtti beadványok nem azt támasztják alá amint láthatják, hogy a másik oldal felé több bizalmunk lehetne, mint az egyik felé. (Ami a pénzt beszedte.)
  2. Önálló, a saját érdekeinket valló és képviselni tudó, markáns befektetői képviselet kell! Ha nincs – csorbát szenvedünk! Amely mindenkit egyenlően kezel!
  3. Egységeseknek kell lennünk! A közös érdek érdekében – s aktívaknak! Nem várva a másikra – együtt fellépve, egymást erősítve! /= A vonalak letisztultak. Nincs káosz./

A bizalom egy szuverén dolog. Mindenki maga dönti el kinek adja. Így én csak java-solni tudok mindenkinek, aki megfogadja: csak akit kipróbált egy bizonyos időn keresztűl – annak adja. Ne előre! Másképp esetleg megtéveszthetik Önt… S már csak saját maga miatt is megpróbál kiállni mellette – újabb problémák sorához vezet.

Aki látja mi a helyes út érdekeink érvényesítése terén – cselekedjen! Ne késleked-jen! /Az már gyengíthet…/ Jöjjön! Bátran! Szeretettel fogadjuk. Kellemes napot!