Make your own free website on Tripod.com

A felszámolási eljárásról.

1991.évi IL. törvény A csődeljárásról, felszámolűásról és végelszámolásról. (vonatkozó részek)

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni

a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;

6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.

28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;

c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját;

d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;

e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját);

f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;

g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét;

h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;

35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.

(2) A pénztartozások után

a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és

b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.

38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól.

39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.

40. § (1) A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság [6. § (1) bek.] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

a) az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy

b) a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

c) egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet.

41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

A felszámoló eljárása

46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.

(2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.).

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket, és

c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket.

(6) A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.

(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.

48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi.

(2) Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni.

50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.

(2) A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.

51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.

(2) A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el.

52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések,……. e rendelkezés alkalmazásában a zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,

e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,

f) egyéb követelések,

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(1992. évi I. tv. A szövetkezetekről.

91. § (1) A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrésztulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni.)

62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel.

Egyszerűsített felszámolási eljárás

63/A. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.

80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.

82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.

Néhány gyakorlati tudnivaló:

  1. A BAUMAG Szövetkezet felszámolásáról a közzététel április 29.-én jelent meg, ebből következően a hitelezői igénybejelentés postára adásának (ajánlva) utolsó napja június 8. (mások szerint június 5.)
  2. Tájékoztatót, igénybejelentő nyomtatványt és csekket a 1054. Bp. Kálmán I. u. 16. III. emeletén a felszámolónál lehet kapni, de az alábbiak szerint meg is lehet írni:
  3. MÁTRAHOLDING Rt.

    BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet “fa” felszámolója
    Wortmann György felszámolóbiztos

    1241Budapest
    Pf.:221

    Tárgy: Hitelezői igény bejelentése

    Tisztelt Felszámoló!

    A Fővárosi Bíróság 7.Fpk. 01-04-000253/16. sz. végzésével 2004. április 9. napjától elrendelte a BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet (korábbi elnevezései: BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet; BAUMAG Ingatlanfejlesztési Szövetkezet) 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 16.; Cgj.: 01-02-053872; adószám: 12024391-2-41 adós f
    elszámolását.

    Alulírott …………………………………………………. a fenti eljárásra hivatkozva a mellékelt dokumentumok benyújtásával hitelezői igényt jelentek be a Szövetkezettel szemben.
    Indoklás:
    A Szövetkezettel az alábbi számú és összegű üzletrész adásvételi szerződést
    kötöttem:
    …………………………………………………………………………

    …………………………………………………………………………

    …………………………………………………………………………
    Összes követelésem: ………………………………………………… Ft.

    Csatolom a követelés fennállását igazoló szerződés(ek), dokumentumok másolatát.
    Mellékelem a regisztrációs díj
    befizetését igazoló átutalás/csekk másolatát.

    Dátum ……………………………….
    ..........................…….
    aláírás
    Pontos cím:
    Telefonszám:

  4. Szerződésként a visszavásárlási szerződés másolatát kell mellékelni és annak 4. Pontjában szereplő vételár összeget kell beírni. Ez a hivatalos szerződött érték, és jövedelemadó levonásra 100%-os kifizetésnél (ami nem valószínű) kerülne sor.
  5. A felszámoló tájékoztatása a regisztrációról:
  6. A csődtörvény alapjául a felszámoló Mátraholding csak azokat a követeléseket, hitelezői igény bejelentéseket veheti nyilvántartásba, amelyek után az igénybejelentő a követelés 1%-át, de legalább 1000 forintot, legfeljebb azonban 100.000 forintot a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített, 10032000-01483013-24000004 számú számlára befizetett és ezt a Mátraholding részére igazolta. A befizetéseket banki átutalással, vagy a Fővárosi Bíróság által kibocsátott csekken lehet teljesíteni (a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának címe: Budapest, II. kerület Varsányi Irén u. 40-44. III . emelet 321.). A bankfiókokban rendszeresített átutalási megbízások, vagy a Fővárosi Bíróság által kibocsátott csekk kitöltésénél a közlemény rovatba a bírósági határozat számát bele kell írni, ami a következő: 7.Fpk. 01-04-000253/16. Az átutalási megbízás, illetve a csekk másolatát az igénybejelentő levélhez szintén mellékelni kell

  7. Információm és tapasztalatom szerint a folyamatban lévő fizetési meghagyási ügyekben a felszámoló ellentmondást jelent be, ami azt jelenti, hogy ez után az igény peres útra terelődik.
  8. Ez meglepő és értelmetlen, mert miután többségünknek illeték feljegyzése van, kénytelenek vagyunk végigcsinálni és megnyerni a pert, mert különben fizethetjük az illetéket. Így viszont plusz ügyvédi költséget jelent nekünk, és dupla perköltséget visz el az amúgy is kevés felszámolható vagyonból.

    Ezért keresem a felszámolót, hogy ezzel a jogi csavarral ne sújtsák tovább a károsultakat.

    Akinek már folyamatban lévő pere van a BAUMAG-gal szemben, annak azt tudom ajánlani, hogy nézzék meg a Fővárosi Cégbíróságon Cgj.: 01-02-053872 számon található nyertes perek érveléseit.

  9. Abban a kérdésben, hogy ki-ki bejelentse e a hitelezői igényét, viszonylag egyszerű a döntés, mert ha végiggondolja, hogy mit tett és ígért eddig Balázs Úr, és az mikor esedékes, annál több a felszámolónak az a többszőr hangoztatott álláspontja, hogy a Szövetkezetből kivitt vagyonnak utána kell menni és vissza kell szerezni. Továbbá ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ha Balázs Úr komolyan vissza akarná adni a pénzünket azt már eddig is megtehette volna, mert az eszközök rendelkezésére állnak.

 

2004. május 8. (Samodai Géza)