1. A Szövetkezeti törvény (1992. I. tv. Sztv.) 55.§ (1.)bek. szerint a szövetkezet közgyűlésének döntése alapján üzletrésztőkét képezhet az eredménytartalékból és a tőketartalékból, azaz magyarul a már meglévő tőkéjéből. (A BSFSz alapszabályának – nem kizárólag – kitétele semmis, mert a jogszabály egyéb üzletrésztöke képzésére nem ad lehetőséget.) Hogy ez így van alátámasztja a Legfelső Bíróság Cgf.II 32.140/1998. határozata is, hogy előbb kell meglenni a vagyonnak és utána lehet belőle üzletrészt képezni, és az üzletrész alapja nem lehet közvetlen tagi befizetés.
2. Az új Szövetkezeti törvény (2000. CXLI. Tv. ÚSztv) 89.§ (2) bek. azt mondja, hogy hatálybalépés (2001.01.01) után egyik szövetkezet (új, régi) sem bocsáthat ki üzletrészt, és a már kibocsátottakat haladéktalanul be kell vonni (visszavásárolni), az értékpapírok módja szerint.
3. Kérdések:

a.) Tulajdonképpen milyen üzletrészt adtak el nekünk 2001 és 2003 között, legyen az BSFSz, vagy BVSz, volt-e, van-e annak vagyoni alapja, vagy csak az új befizetők pénzéből szándékoztak üzletrésztőkét képezni, vagy törvényellenesen, álnéven betétet gyűjtöttek.

b.) Talán ezért nem adja ki a BSFSz – ismételt, határozott követelés ellenére sem – az üzletrész tulajdont igazoló értékpapírt, amit pedig az Sztv. 55.§ (1.)bek./b. pont szerint köteles kérésre kiadni. Ennek kikövetelése mindenkinek elsődleges érdeke, mert csak ez igazolhatja szövetkezeti tulajdonát. Ha nem adják ki az értelmezhető eltulajdonításnak, tulajdon elleni bűncselekménynek? Ugyanis ami üzletrész számlát eddig néhányan kaptak aláírás és bélyegző nélkül, az erősen kétségbe vonható, mert számítógépen ilyent bárki csinálhat. De felesleges is fáradozni mert mint az írás alján olvasható, ez a papír a “tulajdonjog igazolására nem alkalmas”.

c.) Amennyiben előzőleg még nem létező (közgyűlési döntés?) üzletrészt adtak el nekünk (akár BSFSz, akár BVSz) fennáll-e a megtévesztésen alapuló csalás, és ebből következve a semmis szerződés? (Polgári Törvénykönyv (1959. IV. tv. Ptk) 200.§ (2) bek. “Semmis az a szerződés ami jogszabályba ütközik, vagy amit jogszabály megkerülésével kötöttek…” és 207.§ (1)bek.)

d.) A szerződéseket kötő BSFSz 2002. december 31.-i saját tőkéje, auditált (ellenőrzött) mérleg szerint több mint 64 milliárd Ft. volt, ami bőven fedezné az akármilyen üzletrész címen általunk követelt mintegy 39 milliárd Ft.-ot. Jelenleg a szövetkezet fizetésképtelenség miatt felszámolás alatt áll! Hova lett a saját tőke, elsikkasztották, ál szerződésekkel más cégekbe átmentették?

4. Előzők után a szerződéseink kérdése viszonylag egyszerű, mert amennyiben mindkét szövetkezetnek volt szabályos üzletrész tőkéje (ami nem valószínű, és amit már nem adhatott volna el), és csak úri kedvében ellehetetlenülésre hivatkozva nem akar visszavásárolni, akkor életbe lép a Ptk. 300.§ (1)bek. ami szerint “a jogosult – függetlenül attól, hogy kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést” (bíróságon), és 301.§ (1)bek. “Pénztartozás esetén …a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.” Tehát lehet bíróságra menni, fizetési meghagyást kibocsátatni, kérni a 11%-os kamatot, majd végrehajtatni a követelést. A nyerés biztos, ha valaki győzi az illetékfizetést, és ha a végére marad még vagyon amiből kielégíthetik.

Csak közbevető információ: Illetékmentességre az számíthat akinek egy főre eső jövedelme kevesebb a minimál nyugdíjnál (kb. 35.000 Ft.), illeték feljegyzési jogot (a végén a vesztes fizet) az kaphat akinél az illeték (3% fizetés meghagyásnál + 3% ha BAUMAG ellentmondással él és per lesz) több mint az egy főre eső éves jövedelem egynegyede.

Követelésének BAUMAG ingatlant terhelő bejegyzését (ha tudja az ingatlan adatait) bárki kérheti a Földhivataltól egy beadványban, és abból széljegy lesz. De ha 30 napon belül nem ad be bírósági végzést a terhelésről, akkor a széljegyet a hivatal automatikusan törli. Eredményesen csak azok tudnak terhelést (jelzálogot) bejegyeztetni, akiknek van a BAUMAG által aláirt tartozás elismerő nyilatkozatuk. Ilyent még októberben azok kaptak akiknek akkor 30%-ot kifizettek.

5. A másik, és jelenleg a legvalószínűbbnek látszó helyzet, hogy a BSFSz felszámolásának megindulásával a felszámoló (Mátraholding Rt. 1064. Vörösmarty u. 42) a szerződéseket Ptk. 320.§ alapján felmondja, függetlenül attól, hogy az BSFSz, vagy BVSz üzletrésznek van nevezve. Hogy ki mit vett azt a vételi szerződésének 2. pontjában találja. (A BAUMAG vezetés egyébként erre játszott, ugyanis ha a kifosztott BSFSz-t jogutód nélkül felszámolják, értelemszerűen a megszűnt szerződéseket kifizetni nem tudják, függetlenül attól, hogy az semmis és hitelezők lettünk, vagy nem és üzletrész tulajdonosok maradtunk.) A BVSz üzletrész tulajdonok ettől még fennmaradnak, de azok visszavásárlásának érdekében a tulajdonos – mint kívülálló, nem tag – semmit sem tud tenni. Követelésére legfeljebb azt a választ kapja mint amit én kaptam: “az üzletrészek felvásárlására felhasználható pénzeszközök nem állnak rendelkezésre”, és “aki szeretne megválni üzletrészétől, annak annyiban tudunk segíteni, hogy komoly érdeklődőnek megadjuk nevét és telefonszámát”, mármint a jóval érték felett meghirdetett ingatlanok (ami még így sem fedezi követelésünk 10%-t sem) reménybeli vevőinek, akik tőlünk legfeljebb fél áron megveszik az üzletrészt.
6. Milyen lehetőségeink maradtak ebben a helyzetben, tekintve azt, hogy Balázs Úrtól eddig még csak egy ígéretet kaptunk, amit be is tartott, mármint azt, hogy nem fizet.

a.) Az állami szervekre nem számíthatunk, mert az ismételt kérések ellenére az Ügyészség nem rendelt ki vagyonfelügyelő biztost, pedig ez az évszázad panamája. A Kormány vezetőkhöz, intézett beadványok általános semmit mondásba fulladtak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mossa kezeit, mert amint levelében kifejti, már tett feljelentést az ügyészségnél a BAUMAG jogosulatlan pénzintézeti tevékenysége miatt, azonban ezt a Fővárosi Ügyészség bűncselekmény hiánya miatt megszüntette, a PSZÁF fellebbezését a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Ezekkel kapcsolatos álláspontunkat csak a legközelebbi választáson fejthetjük ki!

b.) Hitelezői konzorciumot (választmányt) alakítunk a felszámolóval és a két egyesülettel közösen, és megpróbáljuk elérni, hogy a felszámoló az elmúlt időszak vagyonmozgási szerződéseit lelkiismeretesen felülvizsgálja, a vagyonkimentéseket bírósági úton megsemmisítesse, és amennyiben a BSFSz és BVSz vagyoni viszonyai szétválaszthatatlanok (ami valószínű), a felszámolásba a BVSz-t perbe hívja. Ez estben még talán az is elérhető, hogy a BVSz-t a bíróság jogutódnak kijelölje, és így valamennyi üzletrész tulajdonos igénye jogfolytonos maradjon. Erre törekednünk kell, mert jelenleg vagyon már csak a BVSz-nél van, és várható, hogy a kimentés onnan is elkezdődik. (lásd Királybróker, Királylízing megszűnést, stb.)

Ez járható útnak látszik, - még ha hosszú is -, de problémát okoz, hogy a követelések vagyoni fedezete a BVSz-nél van, és az ott üzletrész tulajdonnal fedezett (?) követelést a BSFSz-t felszámoló tudja-e, és akarja-e elismerni és nyilvántartásba venni. (Nyilvántartásba vételi díj 1%, max. 100.000 Ft.)

c.) Élve azzal az állapotunkkal és jogunkkal, hogy a BAUMAG vállalat birodalom többségi tulajdonosai mi vagyunk (mert a 104 milliárdnak jó ha a fele igaz), gazdasági társaságban egyesítjük üzletrész tulajdonaink rendelkezési jogát, és így egy jogi személyként tudunk fellépni mint az előző felszámolásban, mind pedig az után a vagyon működtetésében és értékesítésében.

Mint a konzorcium, ez is hosszú és fáradságos utat jelent amíg a pénzünkhöz jutunk, esetleg részletekben, esetleg nem is az egészhez, de a mai magyar jogbiztonság csak ezt adja nekünk.

Társasági formának a betéti társaság látszik a legmegfelelőbbnek, kevés nagy szakmai tapasztalatú beltaggal, és az üzletrészük rendelkezési jogát átadó üzletrész tulajdonos kültagokkal. A megvalósíthatóság fő kérdése, hogy mik az ÁFA vonzatai a megalakulásnak és működésnek. Az erre vonatkozó APEH állásfoglalást már megkértem.

7. Nem foglalkoztam a BAUMAG vezetés részéről elkövetett bűnügyekkel, mert ez a mi ügyünket nem viszi előbbre, és ez az igazságszolgáltatás dolga. Ebből elég annyi, hogy szerződés ide, szerződés oda, maguktól nem is volt szándékukba visszafizetni befektetéseinket, mert Balázs Úr közlése szerint “Az üzletrész forgalom fenntartására…..a szövetkezet pénzeszközöket tartalékolt, átlagosan 2-300 millió forint mértékben.” Ez márpedig az éves kamatra sem elég!

(Samodai Géza)