2004.05.07. dr. Lenkovics Barnabás jelentése:

“Szövetkezetek 1995-óta tagokat toboroztak, akik részjegyet jegyeztek, majd a főszabály szerint a szövetkezetnek magas hozamú “tagi kölcsönt” nyújtottak. “Ugyanez vonatkozik a színlelt “tagi kölcsön gyűjtésére”, ami tényleges betétgyűjtési tevékenységet palástol.”

“A semmis szerződések alapján a panaszosoknak hozam nem jár, legfeljebb a befizetett összeget kaphatják vissza. Ezen konzekvenciák megállapítására kizárólag polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel.”

2004.07.05. Szabados András károsult felperes előkészítő irata: (képviselő: dr. Vetró László)

“Kérem annak megállapítását, hogy: - A tagsági jogviszonyomra alapítottan megkötött adásvételi szerződések színlelt szerződések,…”

2004.07.19. PSZÁF III-68/2004. számú határozat a BAUMAG Ingatlanfejlesztési Szövetkezettel szemben folytatott államigazgatási eljárás megszüntetéséről

“…a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által hivatalból lefolytatott államigazgatási eljárást intézkedés alkalmazása nélkül megszüntetem.”

2004.08.06. Baumag Szövetkezet “fa” felszámolója alperes (képviselő: dr. Dobrossy István) előkészítő irata Samodai Géza felperes fizetési meghagyási perében:

“A felperesnek – mint az összes többi befektetőnek is – nem más volt a célja, mint hogy megtakarításit egy kiemelkedően magas hozamot biztosító pénzügyi befektetéssel gyarapítsa.” “…a felperesnek a befektetésről, az általa megvásárolt üzletrészről…….semmilyen információja nincs, és nem is volt, ezért kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes szándéka nem az volt, hogy…..üzletrészt szerezzen, hanem az, hogy pénzét befektesse.” “Ezt támasztja alá a dr. Lenkovics Barnabás által készített tanulmány is,..”

(Hát nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy emberek foglalkoznak velem. De azért közbevetve két diplomámmal és a 25 éves szövetkezeti vezetői múltammal már csak tudhatom, hogy mi az üzletrész és mit akarok. Azt pedig senki nem veheti zokon ha megtakarított pénzem 14-15%-os hozamra fektetem be (miközben a Ptk. szerinti ügyleti kamat 12%), és erre a biztosíték a szövetkezeti üzletrész tulajdonjoga.)

2004.11.08. PSZÁF I/E-2341/2004. számú határozat indoklása:

“A felszámolóbiztos kérelmében kifejtette a Szövetkezet által e tárgyban megkötött megállapodások jogi minősítésére vonatkozó álláspontját, melyet, mint a Felügyelet eljárását megalapozandó új körülményt mutatott be, és egyben álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Zalaegerszegi Városi Bíróság 13. P. 20.677/2004/6. és 9. P. 20.733/2004/4. számú jogerős…itéleteire….” “…a fenti számú peres eljárásokat olyan szövetkezeti tagok kezdeményezték, akik korábban üzletrész adásvétel tárgyában kötöttek szerződéseket a Szövetkezettel, és a peres eljárásban annak megállapítását kérték az eljáró bíróságtól, hogy a Szövetkezettel kötött szerződéseik - megnevezésükkel ellentétesen - nem üzletrész adásvételre irányultak, hanem a Szövetkezetnél pénzösszeg elhelyezésére, abból a célból, hogy arra kiemelkedő hozamot realizáljanak.”

“A Felügyelet a tényállás tisztázása során figyelemmel volt…. rendelkezésre, amely szerint "a közigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani."

2004.11.25. Ombudsmani álláspont a Baumag-ügyben

“ Felvetődhet esetleg az államigazgatási szervek által okozott kár is, tehát perelhetővé válik az állam?

• Erre eddig én sem biztattam egyetlen tagot sem, tudniillik egy polgári perben károkozónak és károsultnak kell bizonyítani egyfelől a kárát, a saját vétkességének a hiányát. Ott összemérés történik és kétes, hogy egy '95-96-97-ben folyó eljárásban utólag meg lehet-e állapítani egy hivatalnoknak a mulasztását, méghozzá felróható mulasztását, hiszen azok a visszaélések, azok a jogsértések, törvénysértések ki által voltak előre láthatók.”

2004.11.30. Baumag “fa” kontra Baumag Szövetkezet (midkettőt a felszámoló vezeti!?) és 18 társvállalata per tárgyalása.

A tárgyaláson dr. Dobrossy a Baumag képviseletében kifejti, hogy szerinte volt olyan befektető aki nem akarta az üzletrész adásvételre vonatkozó szerződést megkötni, mondván, hogy az üzletrész nem fér el a szobájában.

(Szerintem meg a Bíróságot összetéveszti egy vicc szerkesztőséggel!)

Ugye világos? Mi is a cél? Valamennyi Baumag befektető lejáratása, akik nem is tudták, hogy milyen úton, de nagy haszonra akartak szert tenni, és ezért még engedély nélküli pénzügyi tevékenységbe is hajlandók voltak részt venni, és színlelt szerződéseket kötni. Talán még bűnrészesek is!

Ehhez a felszámoló pénzünket nem kímélve kb. 450 pert folytat ellenünk (több száz millió lehet az illeték), amihez néhány társunk, a választmány lelkesen asszisztál, és dr. Vetró meg szállítja a muníciót.

Csak helyzetünk pontosítása végett, néhány fogalom meghatározás a Hitel és Pénzpiaci tv.-ből:

1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke.
2. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy a nélkül – visszafizetni.
3. Pénzkölcsönnyújtás: a.) hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;
4. c.) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;

Ebből világos, hogy több mindenről szó lehet, de betétről nem, mert nem hiszem, hogy akadt volna köztünk olyan eszement, aki Balázséknak úgy adta a pénzét, hogy azok tulajdonosként rendelkezhetnek vele, vagy úgy adja pénzét hitelbe, hogy arra nincs fedezeti biztosíték.

Magamat mindig is befektetőnek tekintettem, és a tulajdonként megvett üzletrészt – mint a szövetkezeti vagyon egy darabját – a befektetett pénzem biztosítékának. Aki pl. befektetési jegyet vesz az ennyi biztosítékot sem kap.

Tehát többen fordítva ülnek a lovon, talán szándékosan, talán tudatlanságból.

• Az ombudsman akinek törvényes feladata a joghoz nem értő emberek védelme, az állami hivatalok kimosdatásával van elfoglalva.
• A felszámoló akinek törvényes felhatalmazása csak a felszámolandó vagyon begyűjtésére és a hitelezők közötti felosztására van, hadjáratot (lejáratást) folytat a befektetőkkel szemben a felszámolandó vagyon, így a mi terhünkre. E közben arra már nem marad energiája, hogy a vagyon visszaperléséhez szakmailag kidolgozott, bizonyítékokkal alátámasztott keresetet nyújtson be a bíróságnál.
• Az egyesületek és a hitelezői választmány vagy mélységes hallgatásba burkolódzik (a tájékoztatás és felvilágosítás helyett), vagy – ami felháborító - a felszámolót szolgálja ki az ellenünk folyó eljárásokban. De érdekképviseletet azt nem végez!
• És végül az a néhány sorstársunk akit annyira megzavart pénzének elvesztése, hogy nem tudja felmérni, hogy a bíróságok előtti nyilatkozatának milyen súlya van, vagy egyesek biztatására felvállalja önmaga bemocskolását a jobb jövő reményében, hiába számít a júdáspénzre.

Eredményt csak összefogva, szakmailag megalapozott tényfeltárás, és valamennyi károkozó (az állam is) felelőségének megállapítása útján érhetünk el. Ez hosszú és nehéz feladat, de csak ezt biztosítja számunkra a “demokratikus jogállam”.

2004. december 1.

Samodai Géza

Melléklet: amire a mai napig választ nem kaptam, talán nem véletlenül.

MÁTRAHOLDING Rt.
mint a BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet “fa” felszámolója.
Wortmann György felszámolóbiztos részére.

1241 Budapest
Pf.:221

Tisztelt Wortmann úr!

Mind önmagam, mind más BAUMAG károsultak nevében azzal a kéréssel keresem Önt, hogy a felszámolás alatt lévő Szövetkezettel szemben még a felszámolás kihirdetését megelőzően, a szerződésszegés miatt általunk indított és folyamatban lévő fizetési meghagyási ügyekben ne éljenek az ellentmondással, és így ne tereljék azt peres útra.

A felszámolás megkezdtével követelésünknek bírósági úton történő behajtása értelmét vesztette, ugyanis bármilyen eredmény a szerződésből eredő hitelezői státuszunkon, és a tartozás kielégítési sorban elfoglalt helyünkön semmit sem változtat.

Ezzel szemben az általam ismert esetek döntő többségében a nagy perérték miatt a fizetési meghagyásokat a 3% illeték feljegyzési jogával (1990. XCIII. tv. 60.§) kezdeményeztük, és ha peres eljárás kezdődik az további 3 % feljegyzett illetéket von maga után, amit a pervesztes fizet. Tekintve ezen összegek több százezer forintos nagyságára, és a már lezárult perek eredményeire, nekünk ebben az eljárásban csak a pernyerés elfogadható. Ez további ügyvédi költségeket, és részünkre felesleges megpróbáltatásokat von maga után, valamint a felszámolás költségeit is jelentősen megemeli.

Bár nem vagyok jogász, de úgy ítélem meg, hogy Önök az adás-vételi szerződések jogszerűségét (legalábbis velünk szemben) nem vitatják. Ez esetben a helyzet megoldását, és kölcsönösen a költségek minimalizálását az jelentené, ha Önök a követelésünket elismernék, amit hitelezői igényként amúgy is bejelentünk, és a regisztrációs díjat erre befizetjük. Ebben az esetben a folyó bírósági ügyek az idézet törvény 58.§ (1) bek. alapján minimális (0,3%) illeték kötelezettséggel lezárhatók.

Kérem javaslatom megfontolását és helyzetünk méltányolását.

Pomáz, 2004. május 1

Tisztelettel magam és Bedi Erzsébet ( ), valamint a név szerint nem ismertek nevében: Samodai Géza