menü






Tudósítás a közgyülésről:

A mellékelt tájékoztatót minden tagnak sima postai küldeményként küldték el.

Feltehetően erre az etetésre jelent meg a tagok részéről 349 ember és így a jelentkezettekkel együtt 546 tag maradt az Agendában.

Mi külsősök 39 –en voltunk ott.

A tavalyi 1180 főből a többit kilépettnek tekintik.

Egy kis emlékeztető a törvényi előírásokról:

2006. évi X. törvény

a szövetkezetekrõl*

A tagsági jogviszony megszűnése

63. § (1) A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon a) a szövetkezet érdekeit sértõ, vagy veszélyeztetõ magatartást tanúsít, vagy

b) a tagsági jogviszonyból eredõ kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott idõtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(2) Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell.

(3) A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstõl számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerõsítõ határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti, a 18. §-ban foglaltak szerint. A keresetindításnak halasztó hatálya van.

(4) A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétõl a 18. §-ban foglaltak alapján számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:

a) a határozat késõbbi idõpontot állapít meg,

b) a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,

c) a tag kérelmére a közgyűlés korábbi idõpontot állapít meg.

Konkluzió: A törvény szerint a Balázs féle eljárás nem szünteti meg a tagsági jogviszonyt.

Egyébként a felügyelő bizottság Márton nevű tagja a közgyűlés 47. percében bejelentette, hogy a törvénytelen eljárás ellen a CB-nél megsemmisítő eljárást kezdeményez.

A cégjogász Ámbrók válaszában az állítja, hogy miután elmaradt a 2006-os tv. szerinti átalakulás, ezért ez a jogszabály nem vonatkozik az Agendára.

Ezzel szemben:

Már működõ szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések

106. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működõ, bejegyzett szövetkezetek az alapszabályukat 2007. június 30-ig kötelesek e törvény rendelkezéseinek megfelelõen módosítani vagy az átalakulás szabályai alapján gazdasági társasággá átalakulni. Az alapszabály módosítása során a 14. § (2) bekezdésének i) és j) pontját nem kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésekor már működõ, bejegyzett szövetkezetekre e törvény rendelkezéseit az alapszabályuk e törvény szabályainak megfelelõ módosításától - de legkésõbb 2007. július 1-jétõl - kezdõdõen kell alkalmazni.

(3) Azoknál a szövetkezeteknél, amelyek üzletrésztõkével rendelkeznek, az (1) bekezdés szerinti alapszabály módosítására az üzletrésztõke megszûnését követõen kerülhet sor.

A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések

98. § (1) Az e törvény hatálybalépése elõtt alakult szövetkezeteknél még meglévõ szövetkezeti üzletrészek - a szövetkezet közgyűlése döntésének megfelelõen -a 99-101. §-ban foglaltak alapján megszűnnek, illetõleg 2007. május 1-jei hatállyal a 102. §-nak megfelelõ összegű befektetõi részjeggyé, átalakított befektetõi részjeggyé alakulnak át.

Errõl az üzletrész tulajdonosokat a szövetkezet köteles 60 napon belül írásban tájékoztatni.

(2) A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntésében a 99-101. §-ban meghatározottak közül több választási lehetõséget is felajánlhat az üzletrész tulajdonosoknak.

(3) A szövetkezet közgyűlése az (1) bekezdésben említett döntést a törvény hatálybalépésétõl számított 90 napon belül megtartott közgyűlésen köteles meghozni.

Hatályukat vesztõ jogszabályok

112. § 2007. július 1-jén hatályát veszti

  1. a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. tör
  2. vény;

d) az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény;

Konklúzió: Ha logikusan végiggondoljuk az Agenda mint szövetkezet jelenleg már nem is létezik, mássá nem alakult át, tehát exlex (törvényen kívüli) állapotban van.

Összefoglalva, a közgyűlés hanganyaga alapján:

Balázs - átmenetileg - szabadon dönt, hogy az Agendát életre kell kelteni, a végelszámolást vissza kell vonni, mert hát a grandiózus terv befejezetlen, még van vagyon amit el lehet tüntetni (bevallása szerint 16 milliárd), és hát különben is, valamiből meg kell élni egy elnök vezérigazgatónak.

Ehhez előterjeszt egy összetákolt mérleget, ami nem tartalmazza a tulajdonolt leányvállalatokat, a tőlük származó bevételt sem (a nem csekély bérét is valószínűleg a Kamerditől veszi fel). Továbbá ezt előzetesen a Felügyelő Bizottsággal sem egyezteti (amit érthetően Márton úr igen zokon vesz), nehogy valaki utána tudjon nézni a számoknak. Vagyonleltár nem kapcsolódik a mérleghez, tehát az egész annyit ér, mint egy WC papír.

Ezt követően az ELNÖK visszavonja a végelszámolást és mindenféle kód és évszámokkal új Alapszabályt "ismertet" úgy, hogy annak tartalmáról egy szó nem hangzik el.

A jelenlévő agyérelmeszesedéses, amnéziás tagság részéről egy-két bárgyú kérdésen kívül (mármint, hogy mikor lesz pénz) más nem hangzik el, de azért mindent megszavaznak.

Balázs úr mindenkit megnyugtat, hogy a még egy-két évig eltartó elsőfokú büntetőügye, majd az ezt követő fellebbezések után, cirka 4-5 év múlva valami lesz. De teszem hozzá én, hogy pénz az akkorra már biztos nem lesz.

A közgyűlés ezzel békésen véget ért, és a sok év után először személyesen megjelent elnök kiadós verése sem történt meg.

Pedig felülmúlhatatlan felelősége van - miként a tárgyaláson is elismerte - az általa kitalált hazárdjátékban, mellyel 10 ezreket sikerült megnyomorítani.

De a Cégbíróság felelősége sem hagyható ki, hogy ez a kóceráj még egyáltalán működik.

2011. 03. 28. Samodai Géza.