Make your own free website on Tripod.com


vissza a tagi rovat menüjébe



Baumag bűntető ítélet gyöngyszemei:

Az ítéletet többször olvasgatva Antonius szavai jutottak eszembe: "nem vádolni, temetni jöttem Cézárt". Hát igen, itt egy szintén irodalminak is beillő műben a Baumag ügy temetésére történt kísérlet. Itt védelemre se volt szükség, a (ki)magyarázatot az ítélet tartalmazza.

(Kérem figyeljék meg , hogy mennyi - a károsultakat hibáztató és tételes bizonyítással nem alátámasztott - általánosítást tartalmaz, ami egy irodalmi műben megengedhető, de a jogban nem.)

Ezek után a logikai sorrendbe szedett szöveg a véleményemmel:

"A jelen ügy bír a hasonló, kiemelkedő gazdasági bűncselekmények tárgyalásának azon sajátosságával, hogy a vádlottak maguk a vádiratban foglalt tények létét, megtörténtét igen csekély mértékben cáfolják. Elsősorban Balázs László I. rendű vádlott védekezésében, de a többiekében is megfigyelhető, hogy az elsősorban a valóban megtörtént események jogi megítélésére korlátozódik."(36.o)

(Hurrá, akkor sínen lennénk, most már csak a bűncselekménnyel érintetteket és kárukat kellene megállapítani, beleértve a kisajátított vagyon visszaszolgáltatását, no meg kiszabni a büntetést,)

"Ha a bíróság azt mondta, hogy a szövetkezet vezetőinek a célja az volt, hogy befektetőktől pénzt szedjenek be, és ennek volt a formája a szövetkezet, akkor ez a másik oldalról is igaz: a befektetőknek az volt a céljuk, hogy a pénzüket elhelyezzék, és ennek volt formája a szövetkezeti tagság."(43.o)

(Befektetési szövetkezetnél ezzel semmi probléma, - akár a takarékszövetkezeteknél, vagy más közkereseti társulásoknál -, de sok ember egyénenkénti célját találgatni, az talán túlzás.)

"A bíróság a fentiek alapján tehát egyrészt megállapította, hogy a taggá válás folyamata törvénysértő volt, másrészt azt is, hogy a tagság valódi tartalma egyik félnek sem állt szándékában, mindez csak azért volt szükséges, hogy egy másik jogügyletet leplezzenek…"(44.o)

(Általánosságokban szándékokat keresni, és ez alapján tényt állítani? De az tény, hogy tagi, tulajdonosi jogok nélkül én sem vettem volna üzletrészt.)

"Azokban az esetekben, amikor a befektetők üzletrészt vásároltak, a tagság léte vagy nem léte önmagában nem játszik szerepet …. Valójában azonban ahhoz, hogy az ügyletet adásvételi szerződésnek minősítsük nem szabad eltekinteni attól, hogy rögzítsük: a „vevőknek” egyáltalán nem volt szükségük a vásárolt dologra. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet üzletrészének ugyanis semmiféle értéke nem volt.(44.o)

Az üzletrész egyetlen értéke a megkötött második adásvételi szerződésben rejlett.(44.o)

Az iratok között nagy számban található szerződések adásvételi szerződések, azzal, hogy a dolog átadását, illetve az ellenérték kifizetését a felek meghatározott időre elhalasztották. (44.o)

Ha pedig valaki, aki frissen vesz egy dolgot, és arra azonnal köt is egy olyan szerződést amiben azt eladja, ráadásul az eladónak, akkor végképp belátható, hogy nem állott szándékában a dolgot megvásárolni."(44.o)

"A korábbi sajátos konstrukció ugyanis a számtalan hibája ellenére egy szintén sajátos biztosítékkal szolgált – maga az üzletrész tulajdonosi jogokat biztosított a befektetőknek."(68.o)

(Tehát mégiscsak van értelme: a vevő visszavásárlási opcióval a szövetkezeti vagyonból (de csak létező vagyonból) résztulajdon jogát szerzi meg az üzletrész vásárlással. A törvény szándéka szerint erről az üzletrészről (tulajdonjogról) akár értékpapír is kiállítható, ha kibocsátási szabályokat betartják.

Akár csak a részvényvásárlásnál (bár a befektetési jegynél még tulajdonjog sincs) a "dolog" vagyoni jogot jelent a törvényes üzletrésznél, és hogy a tulajdonjogát ki miért, miként adja veszi az meg szabadságjog, de hogy a vásárláskor a még ismeretlen következményből ( a valótlan értékből) szándékot és okot gyártsanak ahhoz viszont nincs jog.)

Bár a szövetkezet hirdetményeiben következetesen hozamnak hívták a tőkén felül a befektetőknek járó összeget, az előre meghatározott volt, és nem függött a szövetkezet eredményétől, így kamatnak volt tekinthető.(16.o)

A szövetkezet a pénzeszközöket előre meg nem határozott személyektől gyűjtötte. A szövetkezetnek ez volt az egyetlen bevételi forrása, a gyűjtés tehát üzletszerű volt. A szövetkezet a pénzeszközökkel tulajdonosként rendelkezett, azokat a saját és a cégcsoport működéséhez felhasználta. A szövetkezet a pénzeszközök kamattal visszafizetését vállalta. Mindezek alapján a Balázs László I. rendű vádlott által irányított tevékenység a a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének 3. pontja szerint betétgyűjtésnek minősül. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet nem volt hitelintézet, és mivel betétgyűjtést csak hitelintézet folytathat, azt engedély nélkül végezte. (16.o)

A jelen esetben önmagában az adásvételi szerződések, vagy a tagsággal kapcsolatos nyilatkozatok statikusan törvényesek, azonban ahogyan a bíróság korábban már megállapította, dinamikájukban nézve színleltek. (101.o) (Ezt a dinamikát én nem értem.)

Bár a szerződések adásvételi szerződések voltak, valójában sem a szövetkezetet, sem a befektetőket nem vezette adásvételi szándék. Az üzletrészek specifikációval nem voltak ellátva, külső személy számára értékkel nem bírtak. A befektetők szándéka az volt, hogy a befektetett pénzüket a meghirdetett hozammal visszakapják, a szövetkezet szándéka pedig az, hogy az átvett pénzeszközöket saját vállalkozásaiban helyezze el. A szerződések így színleltek voltak, valójában a felek kölcsönös akaratának megfelelően kölcsönszerződésnek minősültek.(16.o)

Semmiféle értelmét nem látja a bíróság, hogy bárki miért vett volna Baumag Általános Befektetési Szövetkezeti üzletrészt, milyen áron vette volna, azzal mit tudott volna kezdeni. A bíróság korábban már kifejtette: elméletileg természetesen érhetne a névértékénél, vagy a visszavásárlási árnál is többet az üzletrész, ha a szövetkezet részesedést fizetne, ..(52.o.)

(Most betét, vagy kölcsön? Első esetben már régen bekellett volna tiltani a szövetkezet tevékenységét, mert 1996 óta ÁPTF-PSZÁF és az ügyészség is vizsgálta a (törvényellenes) tevékenységet, és 2003-ban intézkedés nélkül zárta le. Erről egy szó sincs az indoklásban!

Második eset meg nem ad lehetőséget üzletrészképzésre. De mindkét esetben ki kellett volna jelenteni, hogy olyan, mint Baumag üzletrész nem létezik, és minden ezen a címen folyt ügylet semmis.

E helyett több tízezer befektető szándékát próbálják megfejteni.

Ismételten le kell szögezni, hogy ha valós (törvényes) értékkel rendelkezik az üzletrész akkor van értelme akár átmeneti ideig is megvásárolni, és azon hasznot realizálni, hiszen a tőzsdén is ezt csinálják.

A (hamis) mérlegekből az derült ki, hogy a Szövetkezet jelentős saját vagyonnal rendelkezik, tehát üzletrészei értékesek, azaz mindenhol eladható vagyon értékű jog. S ha ez így lett volna, a csőd be sem következett volna, mert a vagyont pénzzé lehetett volna tenni. De itt a következményből gyártanak okot, a helyett, hogy megállapítanák, hogy ez egy megtévesztésre alapozott piramis játék volt.)

"A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet gyakorlatilag semmilyen más tevékenységet nem folytatott, mint üzletrészt – kimondható – gyártott, és azt „árusította.”(46.o)

"A bíróság kimerítően elemezte az üzletrésztőke-képzés gyakorlatát, és maradéktalanul meg tudta állapítani, a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet gyakorlata semmilyen törvényes követelménynek nem felelt meg, a szövetkezeti üzletrészek szabálytalanul képzettek voltak."(50.o)

"Az szövetkezeti üzletrész képzése a későbbiekben részletesen kifejtettek szerint a szövetkezeti törvényen alapuló alapvetően számviteli kérdés"(46.o) (Nem inkább vagyoni kérdés?)

"A befektető pénzéből üzletrész lett, ha szabálytalanul is."(50.o) (Hogyan lett? Nem értem.)

"Mindezekre a kérdésekre csak egy válasz lehet: a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet olyan dolgot adott el, amit nem hogy szabálytalanul képzett, hanem ami ráadásul az eladás pillanatában nem is létezett.(51.o)

"Ismételten le kell ugyanis szögezni, hogy attól, hogy az ügyben szereplő szövetkezeti üzletrészek létre sem jöhettek volna, valójában mégis léteztek, számos, külső és belső jogügylet – látszólagos – tárgyai voltak. Ezért alappal merül fel a kérdés: például értékkel bíró dolgok voltak-e ezek az üzletrészek."(52.o)

"Mégis: a szövetkezetekről szóló törvény 55. és követő szakaszai alapján megállapítható, hogy az üzletrész a szövetkezet vagyonának kifejeződése, így a befektetőknél lévő üzletrész értékkel kell, hogy bírjon."(52.o) (??)

(Ha nehezen is, de csak eljutottunk a lényegig: tehát amit szerződésben, a Ptk. jogkövetkezményeit is vállalva árultak az nem is létezett, azaz csaltak, félrevezették a befektetőket.

Innen egyszerű lenne a dolog, mert nem létező dolog címén minden szerződés semmis (még a Baumag cégek közötti kamu ügyletek is), és az eredeti állapotot kell helyreállítani, az elkövetők meg viseljék amit kiérdemeltek.

De a Bíróság nem így gondolta, ami a befektetők felöl kölcsönnek, betétnek lett átminősítve, az a Baumag cégek közötti ügyletekben mégiscsak üzletrész, ha "szabálytalan" akkor is! Ezt meg kellene magyarázni!)

"Az első szerződésben a befektető a befektetése mértékéig – a befektetett összegből képzett – szövetkezeti üzletrész vásárolt."(15.oldal)

"A befektetők a befizetésükkel egyidejűleg, azonnal üzletrészhez jutottak. Mivel a befizetéssel egyidejűleg sem a tőketartalék, sem az üzletrésztőke képzés nem történhetett meg, az üzletrészek adásvétel tárgyai nem lehettek, hiszen azok helyes képzés esetén sem létezhettek volna még."(16.o)

Megtévesztésről tehát a bíróság megítélése szerint nem lehet szó, az, hogy a befektetők nem jutottak a pénzükhöz, nem azért történt, mert nem létező dolgot vásároltak, hanem azért mert a másik oldal a valójában kölcsönszerződésnek minősülő szerződéseket nem tudta teljesíteni.(52.o)

(Ez logikailag sehogy nem jön össze. Ha nem volt a cégnek saját tulajdonú vagyona, akkor nem tudott üzletrészt képezni, tehát nem lehetett volna üzletrészhez jutni úgy sem, hogy a befizetésből képeznek valamit. S ha mégis üzletrész néven adták el a semmit, akkor a megtévesztés megtörtént, de a visszafizetést ez még nem akadályozta volna, akármilyen néven is történik.

Viszont ha belemegy a Bíróság abba, hogy az üzletrésznek nevezett a semmit, - amiről megállapította, hogy semmilyen törvényes követelménynek nem felel meg - további számítás alapjául vegye, akkor abból csuda dolgokat lehet kihozni, miként Balázs is tette.)

Mindebből következőleg a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet visszavásárolt üzletrészeinek értéke értelemszerűen nem lehetett, és ezen nem változtat az sem, ha az adott esetben az üzletrész, mint sajátos fizetőeszköz ellenérték fejében ment tovább a cégcsoporton belül, hiszen ekkor a cégek kizárólag egy egykori, immár teljesített követelésről szóló értéktelen papírt vásároltak. (53.o)

Az ügy során eljáró szakértők, különösen Bartha Gyula szakértő teljesen magától értetődőnek vette, hogy a visszavásárolt üzletrészeket be kellett volna vonni, a VI. rendű vádlott felvetésére azonban, hogy ez hol van előírva, nem tudott válaszolni, ..(53.o)

A jelen esetben ugyan teljességgel szabálytalan volt az üzletrésztőke, és az üzletrészek képzése, ez azonban nem változtat semmit azon a tényen, hogy mégiscsak üzletrészekről volt szó, a helyes eljárás tehát a bevonás, és a jegyzett tőke leszállítása.(65.o)

(Mondtam, ha nem az igazi nevén nevezik a dolgokat, ott bajok lesznek. Mert a nemlétező üzletrész visszavásárolva sem lesz az, nincs mit bevonni, magyarul játékkártyáról beszélünk.

Mert ha valódi üzletrészt adnak el, és vásárolnak vissza, akkor csak a cégben lévő vagyonrész tulajdonjoga változik, az üzletrész megmarad mindaddig, amíg a vagyon, miért kellene bevonni? De ha az "üzletrésznek" nevezett papír csak egy pénzátvételi elismervény, akkor visszafizetés után össze kell tépni.)

"Balázs László I. rendű vádlott által 1995.március hónap 1. napjától 1996. december hónap 18. napjáig, majd 1998. május hónap 20. napjától igazgatósági elnökként vezetett Baumag Általános Befektetési Szövetkezet – később Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet és Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet – könyvelésében 1996. január hónap 1. napjától a befektetőktől átvett kölcsönöket a tőketartalék növekedéseként mutatták ki, annak ellenére, hogy ez nem felelt meg a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 26. § (4) bekezdésében, illetve a 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdésének foglaltaknak, figyelemmel arra, hogy az átadott összegek nem minősülnek e célból, illetve véglegesen átadott eszközöknek.

A helytelen gyakorlat következtében 2003-ban a saját tőkeként a valós – jegyzett tőkeként kimutatott – 70 000 forint helyett összesen 64 873 459 000 forint szerepelt. A hibás könyvelés a szövetkezet valós vagyoni helyzetének az áttekintését lehetetlenné tette.

Balázs László I. rendű vádlott a fenti időszakban emellett nem gondoskodott a mérlegtételek alátámasztására szolgáló leltár elkészítéséről."(35.o)

(Végül is szerepel az indoklásban a tényállás, de ezt helytelennek, meg hibásnak nevezni nem több mint ejnye-bejnye, pedig ez bűncselekmény, - s mint később látjuk - vagyonszerzési céllal.

Vagyonmérleg nélküli mérleg meg nem több egy papirfecninél, erre legfeljebb csak a befektetők hivatkozhatnak, mert ők csak ennyit láttak, mert a nemlétező vagyon volt a megtévesztés eszköze.)

Ezek után nézzük mi történt a pénzünkkel, és hogyan kártyáztak a semmivel:

A Balázs László I. rendű vádlott összességében magánbefektetőktől származó, rövidlejáratú kölcsönökből finanszírozta a cégcsoport működését. A kölcsönök alapján a cégcsoportnak a jegybanki alapkamatnál, így a gazdaság általános teljesítőképességénél magasabb hozamot kellett kitermelnie, úgy, hogy a befolyó összegek kiemelkedően nagy részét, összességében csaknem 80 %-át a korábbi kölcsönök visszafizetésére kellett fordítania. (27.o)

A bíróság a szakvélemények alapján meg tudta állapítani, hogy a teljes időszakban összesen több mint 158 milliárd forint áramlott be a cégcsoportba, ennek azonban a túlnyomórészét, több mint 126 milliárd forintot a korábbi szerződések visszafizetésére kellett fordítani, .. (61.o)

(Ez is alátámasztja előző véleményemet.)

A Baumag Holding Vagyonkezelő Rt. 1994. december 20. napján jött létre 30.000.000,-Ft alaptőkével,… A Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet 1197. január hónap 2. napján 1 800 000 000 forint értékben szerzett részesedést a részvénytársaságban.(21.o)

(Ezzel szemben a B Szövetkezet 1996 és 2001 között több mint 8 milliárd Ft.-t utalt tőkeemelésre a Holdingnak (erre cégbírósági bizonyítékom van), igaz hogy csak 1,8 milliárd lett bejegyezve, és ezt is a BVSz "rejtélyes" magánszemélyeken közbejöttével, jelentős felárral szerezte meg. A tényálláshoz ez is hozzá tartozik, annál is inkább, mert ez a Cégbíróságon per tárgya volt.)

Számos esetben azonban a tőkeemeléseket olyan tranzakció sorozatok kísérték, melyeknek végeredményeként a tőkeemelés vagy egyáltalán nem, vagy csak részben valósult meg.(26.o)

2002. június hónap 21. napján öt cég összeolvadásával….jött létre a Baumag Rt. Az új cég létrejötte előtt a King Holding Kft. fiktív feltőkésítése történt meg úgy, hogy… A szövetkezetnek kizárólag 450 000 000 forint állt rendelkezésre, a 12 000 000 000 forintos tőkeemelés ugyanennek az összegnek a többszöri utalásával állott össze, így fiktív volt. …cégnyilvántartásba és a bejegyzést elrendelő végzésékbe Balázs László I. rendű vádlott közreműködésével valótlan adatot foglaltak.(27.o)

(Pontosan 12,286 milliárd Ft., majd később még 1 milliárd Ft. tőkeemelés történt a leírt módszerrel. Viszont az nem került említésre, hogy a mókuskerékben a B. Szövetkezetnek a visszautalás "üzletrész" vásárlás címén történt, s így az ügylet többszörösen fiktív volt. Azaz a Baumag Rt. tőkéje egy hajítófát sem ért.)

2000. december hónap 22. napján az I. rendű vádlott által képviselt Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, és a II. rendű vádlott által képviselt Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet szindikátusi szerződést kötött. A szerződés lényege szerint a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet 50 500 000 000 forint értékben adott át üzletrészt a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnek.(15.o)

Az átadott „vagyon” ezúttal tulajdonképpen tekinthető egyéb vagyoni hozzájárulásnak, technikailag tehát az a lépés, hogy a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet üzletrésztőkét és üzletrészt képzett ezúttal helyes volt, más kérdés természetesen, hogy valójában nem létező, mögöttes vagyonnal nem rendelkező üzletrészekből magától értetődően nem lehet tőkét képezni.(65.o)

A bíróság nem kívánja megismételni azokat a korábban elmondott érveket, melyek szerint egyrészt a helytelen képzésből következően az üzletrészek tulajdonképpen kötelezettségek fejeznek ki, másrészt pedig a visszakerült üzletrészek bevonása már az új szövetkezetekről szóló törvény hatályba lépése előtt indokolt lett volna. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet így gyakorlatilag semmit nem adott át a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnek, semmi olyat, ami értékkel bírt volna,(65.o)

(Ez az amikor a semmit megkétszerezik. Nem is értem, hogy a Bíróság még itt sem jelenti ki, hogy ezek az ügyletek semmisek. Nem tűnt fel, hogy felszámolás kezdetekor a két szövetkezetnek a (hamis) mérlegek szerint kereken 126 milliárd Ft. "üzletrésze" volt, ami még a duplázásnál is több, azaz képtelenség, mert 2001-ben már üzletrészt hamisan sem lehetett képezni.)

Elmondható, hogy ebben az időszakban legalább valóban, már az eladás pillanatában valóban létező üzletrészek értékesítése folyt. (65.o)

(Nem értem, ez meg milyen logika, tény alapján állítható?)

"Mivel valamennyi befektető 2001-től külső üzletrész-tulajdonos volt – a befektetők a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet tagjai voltak, de a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet üzletrészeit bírták – a jogszabály a további tőkebevonásnak időbeli, illetve – mivel új üzletrész nem volt kibocsátható – objektív korlátai keletkeztek. Mivel a cégcsoport továbbra is veszteségesen működött, és a korábbi szerződések teljesítése kizárólag az új befektetők befizetései által volt lehetséges, a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet fizetésképtelensége determinált volt.(28.o)

2003. december hónap 22. napján a 2000. december hónap 22. napján kelt szindikátusi szerződés alapján a két szövetkezet elszámolt egymással. Ennek keretében Balázs László I. rendű vádlott a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet nevében 32 813 382 000 forint értékű vagyonkezelő szövetkezeti részjegyet, illetve 13 625 086 659 darab vagyonkezelő szövetkezeti üzletrészt adott át, cserébe Patonay Istvánné II. rendű vádlott a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet nevében összesen 42 085 778 856 darab stratégiai fejlesztő szövetkezeti üzletrészt adott át. Figyelemmel arra, hogy az új szövetkezetekről szóló CXLI. törvény 89. § (3) bekezdése értelmében a saját szövetkezeti üzletrészt be kell vonni, az ügylettel a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet ellenértékhez nem jutott.(29.o)

Balázs László I. rendű vádlott ugyanakkor észlelte, hogy az a tény, hogy a befektetők egy másik szövetkezet üzletrészeit birtokolják, azzal jár, hogy a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezethez kapcsolódó vagyon, és az üzletrészek elválnak egymástól. Emiatt úgy döntött, hogy a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezettől a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezethez kapcsolja a cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságokat. Mindezzel azonban a kölcsönszerződésekkel a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezettel szerződéses viszonyban álló befektetőktől a követelés kielégítését szolgáló vagyont elvonta."(28.o)

(Én itt nem mennék bele a semmivel való elszámolás trükkjeibe, viszont azt tételesen ki kellett volna mutatni, hogy ezekkel a "semmi üzletrészekkel" mennyi "létező tulajdont" játszottak át BVSz-nek.)

Balázs László I. rendű vádlott 123 darab parádsasvári, parádi, recski, siroki, szajlai és bodonyi külterületi termőföldet vásárolt, összesen 29 749 040 forint értékben 1999. április hónap 22. napja és 2003. szeptember hónap 23. napja között. Az ingatlanok közül 82-re kötöttek adásvételi elő- illetve haszonbérleti, vagy haszonélvezeti szerződéseket a III. rendű vádlott által képviselt Csevicevölgy Kft-vel.(32.o)

Balázsné Mohai Éva IV. rendű vádlott 97 730 222 forint értékben vásárolt 88 darab parádi, recski, siroki, bodonyi, mátraballai termőföldet 2002. március hónap 13. napja 2003. március hónap 25. napja között. A termőföldek közül 70-re kötött a Csevicevölgy Kft. adásvételi előszerződést, illetve 17-re haszonbérleti szerződést. A Csevicevölgy Kft. 2002. február hónap 11. napja és 2003. április hónap 1. napja között 730 185 795 forintot utalt át a vádlottak számláira, ebből 512 947 082 forintot utaltak vissza a cégcsoport különböző cégeinek.(32.o)

A szerződések alapján előírt kötelezettséget, vagyis azt, hogy a földterületeket a vádlottak a művelési águkból kivonják, egyetlen esetben sem teljesítették, ennek a feltételei sem állottak fenn, hiszen a fejlesztések és a felvásárlások alacsony foka miatt belterületté nyilvánítás – a rendezési tervek átalakítása – sem történt meg. (32.o)

A jelen esetben azonban a haszonbérleti szerződések, és az ezt követő kifizetések tulajdonképpen csak a tulajdonszerzés költségeinek „lepapírozásai”.(87.o)

Nyilvánvaló, hogy Balázs László I. rendű vádlott akkor, amikor megbízható személyt keresett, saját magánál, illetve közvetlen családtagjainál jobbat nem találhatott volna.(87.o)

A bíróság megítélése szerint tehát a felállított metódus érvényesült a jelen esetben is, úgy tűnik tehát, hogy a földvásárlások kifejezetten a Csevicevölgy Kft – és így a Baumag-csoport – érdekében történtek.(88.o)

Az idegenforgalmi beruházások meghiúsulása miatt a földterületek továbbra is a vádlottak, illetve a Larix Ebt. tulajdonában állnak.(32.o)

(A BIMKAI kiegészítő szakvélemény szerint (35.o) a Balázs családnak több mint 1 milliárd Ft. haszonélvezetet, haszonbért utaltak át 2003 évben, aminek egy részét ha továbbutalták is a pénz tulajdonjoga az övék maradt, akárcsak a földek tulajdonjoga, s mindez a Baumag Szövetkezet befektetőinek pénzéből. Ennyit a "lepapírozásról"!

Ha a Bíróság tovább kutakodik megláthatta volna, hogy ezeket a szétszórt, semmit nem érő földeket a vádlottak a felvett összeg 1-2%-ért vásárolták Németh László és Segesvári Péter felhajtóktól, akik viszont az eredeti tulajdonosoknak legfeljebb ezreléknyi összeget fizettek.

Mi ez, ha nem jogtalan haszonszerzés, még ha itt az álcát idegenforgalmi fejlesztésnek hívják is, és nekem "úgy tűnik" hogy ez mégsem a befektetők érdekében történt. Különösen igazolja ezt, hogy 2003.10.01.-n és 2003.12.15.-n, már a csődbejelentés után Balázs több mint 660 millió Ft. értékben kötött haszonbérleti és ismeretlen összegű adás-vételi szerződést a Csevicevölgy Kft.-vel, a vádirat szerint.)

Balázs László I. rendű vádlott 2001. évben határozott úgy, hogy a szövetkezet, illetve a cégcsoport önképéhez illően társadalmi kötelezettséget vállal, … a Csevicevölgy Kft. nevében több együttműködési szerződést kötött a Gyors Újrakezdésért Kht-vel.

az együttműködési szerződésben foglaltakat tehát a Csevicevölgy Kft. a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet pénzéből teljesítette.(33.o)

A bíróság … az tűnik ki, hogy minden egyes, a Kht-nak történő utalást megelőzött egy, a Baumag Szövetkezettől származó átutalás – a jogcím általában a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet üzletrészeinek visszavásárlása .. (89.o)

…az állapítható meg, hogy bár maga az összeg kiemelkedően nagynak tűnik, a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet forgalmához, bevételéhez képest elhanyagolható – ennyi adakozás egy ilyen volumennél gyakorlatilag elvárható…(90.o)

A vádlott így a vádban foglalt hűtlen kezelést nem követte el, hiszen egy tényállási elem – a vagyoni hátrány – egyértelműen hiányzik. (90.o)

(A tényállás az, hogy a befektetők nem adakozásra tették be a pénzüket, és a nekik okozott vagyoni hátrányból összesen 373,84 millióFt.-al kezdet újat BL., s aminek hollétéről a t. Bíróság nem érdeklődött. Továbbá nem találtam az egyes szakértők szerint fél, mások szerint egy milliárd Ft. külföldre utalt pénzek sorsáról sem említést.)

A vagyonkezelésért többszörösen felelős Balázs László I. rendű vádlott akkor, amikor rövid távú és bizonytalan forrásokra építkezve,az adott gazdasági helyzetben elvárható hozamot nem teljesítette, hanem tartósan, és súlyosan veszteséges működést folytatott, a vagyon kezeléséből folyó kötelezettségeit szándékosan megszegte. (61.o)

(Erre egy példa:)

A Baumag Vezetési Tanácsadó Rt. - mint a bíróság már említette – 2002. június hónap 21. napján jött létre, és részvénykönyve szerint – szakvélemény 20. oldal – 2002. december hónap 28. napjától a Baumag Ingatlanfejlesztési Szövetkezet már nem rendelkezik benne részesedéssel. A részvényeket a szövetkezet szintén a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetnek értékesítette, 13,5 milliárd forint értékben. A pénzügyi rendezés itt 2003. július hónap 3. napján történik meg, mégpedig úgy, hogy egy nap alatt 27 alkalommal utal át a szövetkezet ismételten részjegyjegyzés címén 500 000 000 forintot, ezt a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet mindig nyomban mint a részvények vételárának kiegyenlítése, visszautalta. ..

…létezik még egy tranzakció ezzel a társasággal kapcsolatban, 1 000 000 000 forint értékű törzsrészvényt a szövetkezet 2003. szeptember hónap 15. napján cserélt el 921 266 851 darab saját – tehát egyrészt értéktelen, másrészt bevonandó – üzletrészre. (69.o)

Látható tehát, hogy az új konstrukcióban az üzletrészhez kapcsolódó tulajdoni viszony semmiféle megoldást nem jelent az eredeti, kötelmi jogi jogviszonyból eredő követelések kielégítését váró befektetők részéről.(68.o)

(Itt belefáradtam a szöveg részletes elemzésébe, azt reménytelennek és szükségtelennek tartom, különös tekintettel arra, hogy hosszas meditáció folyik arról, hogyan sikerült a semmi "üzletrészek" életét meghosszabbítani a BVSz-n keresztüli kereskedelemmel, és egyre nagyobb csapdába lavírozni Balázséknak önmagukat és a befektetőket. Mindezeket a Bíróság helytelen gazdálkodásnak, téves döntésnek tartja, miközben elismeri, - azzal "ahogy az I. rendű vádlott fogalmazott: az üzletrészek mögé kellett vinni a vagyont"- mint a példában látható a Baumag Szövetkezet vagyonát különböző trükkökkel BVSz-nek játszotta át, - hogy a befektető tagok (csőd esetén felhasználható) fedezeti alapját szándékosan elvonja.)

(Az alábbi lényeges megállapítás, annak a tükrében kell értelmezi, hogy ezt az ügyészség és a pénzügyi felügyelet éveken át vizsgálta, intézkedés nélkül:)

Megállapítható tehát, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet betétgyűjtést folytatott 1998. szeptember hónap 16. napjától 2003. október hónap 9. napjáig.

A Hpt. 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a betétgyűjtés pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ilyet a törvény 4. § (2) bekezdése alapján kizárólag pénzügyi intézmény, ezen belül az 5. § (2) bekezdése alapján kizárólag hitelintézet végezhet. A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet nem volt hitelintézet, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől, illetve 2000. április hónap 1. napjától a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelettől ilyen engedélyt soha nem kapott, szervezeti formája, a jegyzett tőkére vonatkozó szabályoknak, a személyi és tárgyi feltételeknek egyébként sem felelt meg.(74.o)

Aggálymentesen megállapítható, hogy a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet tevékenysége mind a három időpontban büntető törvénybe ütközött.(74.o)

A vád II, VI, VII és VIII. rendű vádlott esetében elkövetési magatartásként az 1/1995. (III. 20.) számú közgyűlési határozatot, illetve a VIII. és a IX. rendű vádlott esetében az 1/1995. (III. 17.) és az 1/1995. (III. 31.) számú igazgatósági határozatok elfogadását határozza meg.

(A Bíróság megállapítja, hogy a vádlottak ezt a törvénysértést 1/1995(III.17)-i határozatukkal előre elhatározták, s e határozat előző hatóságokon kívül a Cégbíróság által is ismert volt)

Magától értetődő, hogy a beszámolóban szereplő adatok a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét rögzítik, ha az abban szereplő adatok olyan mértékben hamisak a vagyonra – ami a mérlegfőösszegből levont kötelezettségekkel egyező – nézve, mint a jelen esetben akkor valótlan adatokról van szó. (78.o)

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnél nem azért volt helytelen a mérleg forrásoldala, mert ezzel az I. rendű vádlott azt szerette volna elérni, hogy mások befektessenek. Egész egyszerűen a szövetkezet sajátos működésének következménye volt mindez, külön szándék nem húzódott a valótlan adatok mögött.(80.o)

(Már tudjuk, hogy a szövetkezet mérlegei minden ténybeli alapot nélkülöznek, sőt oly mértékben hamisak, hogy azt elhinnünk sem lett volna szabad. A Bíróság tőkebefektetési csalást mégsem állapított meg, mert a "rábír" ige alapos elemzése után kiderült, hogy mi olyan hülyék voltunk, hogy magunktól is elhittük, hogy a vagyon, amit nekünk a mérleg mutatnak az igaz.

Csak azt nem értem, hogy akkor I. rendű jó ember miért áldozott annyit a befektetési hirdetésekre, mert a Btk 299/B § szerint hireszteléssel is lehet rábírni.)

 

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet esetében … a saját tőke mértéke többszörösen – csaknem milliószorosan – meghaladta a tényleges értéket, azért, mert rövidlejáratú kötelezettségeket mutattak ki annak a részeként. Egyértelmű, hogy ez a tény, amire a hiba szót is nehéz használni, hiszen egy előre kigondolt stratégia része volt, nem megnehezítette, hanem lehetetlenné tette, a szövetkezet vagyoni helyzetének áttekintését.(82.o)

A sajátos könyvelés a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetben is valótlan képet mutatott a saját tőkére vonatkozóan, mindez lehetetlenné tette, a szövetkezet vagyoni helyzetének áttekintését.(82.o)

… a könyvelés olyan mértékben tért el a valóságtól, hogy a jogszabályi előírások maradéktalan betartása esetén sem lett volna mellőzhető a beadott iratok újraértékelése.(83.o)

(Mint előbb, itt már konkrétan kimondásra került, hogy a könyvelés - még szakemberek részére is - valótlanságokat tartalmazott, és itt a szándékosság is megállapításra került. Tehát ezek után nem beemelni a vádba a szándékos megtévesztést, elég furcsán jön ki.)

A vagyonról és fedezetről:

"Igen szigorúan véve a Baumag-csoportban megjelenő minden pénzösszeg bűncselekményből származik, hiszen jogosulatlan pénzügyi tevékenységből, engedély nélküli betétgyűjtésből ered. Ez még a csoport azon társaságaira is vonatkozik, melyeknek saját bevételük, kivételes esetben nyereségük is volt, hiszen tevékenységük alapja a betétgyűjtésből eredő pénz volt."(89.o)

(Ez így igaz, de bízom abban, hogy ez a befektetők befizetett pénzére nem vonatkozik.)

Első lépésként meg kell határozni azt a vagyont, ami az elkövetés tárgya lehet. A bíróság ezzel kapcsolatban elsősorban a vádhoz van kötve: a vádirat sértettként a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet jelölte meg. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a bíróság elképzelhetőnek tartott volna egy olyan konstrukciót, amelyben a sértettek maguk a befektetők, ennyiben azonban a bíróság kötve van a vádhoz. A vádhoz kötöttség a Be. 2. § (3) bekezdésén alapul, ezek szerint a bíróság kizárólag olyan cselekmény miatt dönthet a vádban szereplő személy büntetőjogi felelősségéről, amely a vádban szerepel. Nyilvánvaló, hogy a bíróság nem dönthet más személyek vagyonát sértő cselekményről, csak annak a – jogi – személynek a vagyonát sértőről, ami a vádban szerepel, így ebben az esetben kizárólag a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonát sértő cselekmények vizsgálatáról lehet szó.(54.o)

A cégcsoport cégeiben megjelenő vagyon tehát közvetve vagy közvetlenül a szövetkezet vagyona.(59.o)

Akkor tehát, amikor a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet vagyonát vizsgáljuk, elengedhetetlenül szükséges az egész cégcsoport vagyonát vizsgálni,szinte kizárólag a befektetőknek a Baumag Általános Befektetési Szövetkezethez befizetett pénze jelent meg, hiszen a cégcsoport működésének eredménye 1999-től negatív volt.(55.o)

A miből kérdésre egyértelmű a válasz: a szövetkezet a befektetők vagyonából gazdálkodott.(56.o)

A szövetkezet a kölcsönöket kizárólag magánszemélyektől gyűjtötte.(56.o)

A szövetkezet felszámolása folyamatban van. A szövetkezet 12 775 befektetőnek összesen 31 823 936 815 forint tőkével tartozik. (30.o)

(Ki is a sértett? Az ítéleti levezetésből kitűnik, hogy a Baumag Szövetkezet kizárólag a befektetők pénzével gazdálkodott, amit a vezetők bűncselekményei miatt nem tud visszafizetni. Tehát az elkövetők - az alábbi minősítés szerint - kizárólag a befektetőket (akár tagok, akár nem) károsították meg. (A sértet az akinek a jogos érdekét a bűncselekmény sértette, és az magánfélként polgárjogi igényt is előterjeszthet, amit a terhelttel szemben érvényesíthet. (Be. tv.)) Jelen esetben sértett csak a befektető lehet, mert az ő szövetkezetben birtokolt tulajdona károsodott, és mert az elkövetés idején a jogi személyek büntethetősége sem állt fenn, s így a szövetkezettel szemben fel sem léphetne. De mert az elkövetők személye és módszere az ítélet szerint bizonyított, tovább a sértettek ugyanannak a cégnek tagjai, a cég nem lehet felelős.

Tehát az anomáliát a Bíróság észlelte, az ügyészt a vád módosítására kellet volna felhívni.)

Balázs László I. rendű vádlott …. cselekményével a hitelezőknek a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezettel fennálló tartozásainak kielégítését szolgáló vagyont csökkentette, olyan mértékben, hogy azt megszüntette.(99.o)

Balázs László I. rendű vádlott azonban a nagyszámú halmazat, a bűncselekményekben betöltött irányító szerepe, az igen hosszú időn keresztüli elkövetést, továbbá az, hogy a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység esetében rendszeres haszonszerzésre törekedve, életvitelszerűen követte el a cselekményét.(103.o)

(Ez tényszerűen rendben is van, talán csak a már többször bizonyított megtévesztés maradt ki.)

Az eljárás során számosan nyújtottak be polgári jogi igényt. A bíróságnak le kell szögeznie, hogy a jelen eljárásban polgári jogi igények benyújtásának helye nincsen. A magánfelek követelése egy kötelmi jogviszonyon alapul, amelynek a kötelezettje a felszámolás alatt álló Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet, nem pedig valamelyik vádlott(104.o)

"A bíróság hangsúlyozza, hogy a Be. 335. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség (azaz a polgárjogi igény kielégítése) két okból sem áll fenn. Egyrészt a bíróság nem állapított meg konkrét vagyoni hátrányt vagy kárt egyetlen magánfél vonatkozásában sem. … , a jelen ügy nem a sértettek, hanem a szövetkezet vagyonának csökkenéséről szólt. (104.o)

(Itt nagy a zavar, mert az ítélet ezt a kötelmi viszonyt (szerződést) előzőkben minősítette betétnek, kölcsönnek, de leginkább színleltnek, gondosan kerülve annak megállapítását, hogy ez - egy átlag befektető számára nem felismerhető - megtévesztésen alapult.

A második részben viszont elismeri, hogy a magánfelek igenis sértettek, - hiszen előző részben számszerűsítette ezek összes kárát - és csak személyre lebontva nem állapította meg azt. A vádirat a szövetkezetet sérelmére elkövetett hűtlen kezelésről beszél, viszont sértettként 1810 magánfelet sorol fel, közte a Baumag Szövetkezet "fa"-t is, aki polgárjogi igényt is érvényesített. Ezt az ellentmondást az ítélet nem oldotta fel.)

A zár alá vett számos vagyontárgy további kényszerintézkedés alatt tartására nincsen már szükség a továbbiakban. A zár alá vétel egyrészt a polgári jogi igény biztosítására szolgál, ebben az esetben is ezért történt a kényszerintézkedés.(104.o)

(Ha ez így lenne akkor nemcsak a károsultak, de a Baumag Szövetkezet "fa" sem juthat a zár alá vett teljes Baumag cégcsoport vagyonához. Pedig, mint tudjuk a bagázs nagyon ügyködik a Kastély zár alóli eltüntetésén. Remélem az ügyészség odafigyel.)

A magánszemélyek kezén lévő zár alá vett vagyonnal kapcsolatban a következőket kell elmondani. Balázs László I. rendű, Balázsné Mohai Éva IV. rendű vádlottak a szövetkezet alkalmazottai voltak, adat arra, hogy gazdagodásuk nem a jövedelmükből származott volna nincsen.(105.o)

(Ezt aztán végképp nem értem, több okból sem. Egyrészt az ítélet megállapításai szerint is a vádlottak már kezdettől a szövetkezetet és annak pénzéből létrehozott cégcsoportot törvényellenes tevékenységre használták. Ebben irányító vezető szerepet töltöttek be, a bűncselekmények elkövetésére tett erőfeszítésükért igen jelentős - törvényesnek nem nevezhető - jövedelmet húztak.

Továbbá bizonyítottan a befektetők pénzéből földeket vásároltak, amik tulajdonukban vannak, és még jelentős haszonra is szert tettek, - nevezzék akármilyen nagyszabású fejlesztésnek - lényegében bűncselekmény útján (ami talán a sikkasztás tényállását is kimeríti) jelentősen gazdagodtak. Tehát minimum az elkobzás, de inkább a polgárjogi igény kielégítésére megítélés kellett volna ide.)

A bíróság a fenti indokok alapján valamennyi zár alá vételt egyéb következmény alkalmazása nélkül feloldotta a Be. 159. § (4) bekezdés a) és c) pontja alapján.(105.o)

(Ez annyira logikátlan és hihetetlen, hogy már kommentálni sem tudom.)

Összegezve, véleményem szerint:

  • Az ítélet nem döntötte el, hogy a most vagy betétesek, vagy hitelezők, vagy ne adj Isten adás-vételi szerződéssel tulajdont vásárolni, majd később eladni akaró befektetők voltunk. A felelőséget a befektetőkre próbálta terhelni, homályos magyarázatokkal. Nem mindegy, mert a három dolog jogi tartalma is háromféle, és a későbbi teendők is ennek függvényében változnak. Az én személyes szándékom és álláspontom szerint tulajdoni fedezettel bíró üzletrészt akartam vásárolni, s az hogy ez nem így sikerült az nem csak Balázsék felelősége. Ugyanis a Cégbíróság, ÁPTF-PSZÁF, ügyészség kezdetektől fogva tudott a törvénysértésekről.
  • Az ítélet tényekben bizonyította, hogy megtévesztettek bennünket (és a Cégbíróságtól kezdve az APEH-ig mindenkit) a szándékosan hamisan képzett "üzletrészekkel". (Ide tartozik, hogy megemlítésre sem kerül az "üzletrész" hozamból tőlünk levont, és az APEH-nek átutalt forrásadó, ami sehogysem illett a képbe.)
  • Beadványaimmal az ügyészségnél bizonyítottam, a Bíróságnál indítványoztam a csalás elkövetésének megállapítását, mert mint az ítélet tényállásai is bizonyítják, hogy annak minden ismérve megvalósult (megtévesztés, károkozás, haszonszerzés). Ha szigorúbban vizsgáljuk a tényeket talán a sikkasztás is megállt volna, mert az idegen tulajdon kisajátítása a Balázs család földszerzéseinél egyértelműen megvalósult, legyen arra bármilyen magyarázat is. Az ítélet a csalás egyik formáját sem állapította meg, pedig ezt részben tartalmazta a vád, részben az eljárási törvény lehetőséget adott volna a pótnyomozásra, vádkiegészítésre.
  • Az ítélet többhelyütt valósként számolt a Baumag cégek közötti, és szintén többhelyütt bizonyítottan színlelt tőketranzakcióknál a saját bizonyítása szerint sem létezhető "üzletrészekkel", a helyett hogy ezeket az ügyleteket semmisnek nyilvánította volna, és a zár alá vett vagyont visszairányította volna. (Mint ugyanez a Bíróság saját "üzletrészemnél" megsemmisítette a szerződést, - nemlétező tárgyra hivatkozva - és az eredeti állapot helyreállítását rendelte el.)

Ezzel ellehetetlenítette, hogy befizetett pénzeinkből képzett vagyonok a befektetőkhöz, vagy a "sértett" Baumag Szövetkezethez visszakerüljenek.

  • Ami meg az ítéletben a zár alá vétel feloldásáról és a polgárjogi igények elutasításáról szerepel azt csak egyféle képen tudom jellemezni: lovak közé dobták a gyeplőt.

Eredetileg azért kezdtem az ítélet tanulmányozásába, hogy muníciót, érveket gyűjtsek ügyünk előre lendítéséhez, úgy tűnik nem azt találtam. De ha valaki mégis talál használható megállapítást, kérem értesítsen.

Samodai Géza.