Make your own free website on Tripod.com


Vissza a menübe


Főlap





                                        BAUMAG KÁROSULTAK FIGYELMÉBE !

 

A Baumag Startégiai Fejlesztő Szövetkezet "f.a." Hitelezői Választmánya levélben (2006 július 4) fordult a Magyar Köztársaság  Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, Dr Lomnici Zoltánhoz, melyben jogegységi eljárás kezdeményezést kérte.

  A 16 oldalas levél és a hozzá csatolt 82 oldal terjedelmű 17 melléklet anyagát, melyben az eltérő és esetenként egymással ellentétes jogerős bírósági ítéleteket elemeztük, és bemutattuk, valamint a választ sürgető levelünket és a kapott választ, illetve teljes levelezést teljes terjedelmében leközölni nem tudjuk, azonban azok lényeges részét az érdekeltek tájékoztatása céljából közreadjuk.

 

                    Idézetek a Választmány 2006 julius 4 -én kelt levélből:

        

        

                         ..Kérjük a T. EInök Urat, hogy saját jogkörében eljárva - figyelemmel az 1997. évi LXVI. tv.

                    25. §. c.) pontjára továbbá a 31. §. (1) bek. a.) pontjának első fordulatára valamint a Magyar

                    Köztársaság Alkotmányának 47. §. (2) bekezdésére - jogegységi eljárás lefolytatását,

                    valamint jogegységi határozat meghozatalát indítványozni szíveskedjék.

        

                                                                               INDOKLÁS

        

                    A BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet ,,fa.", valamint más, a BAUMAG

                    cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok ellen folyamatban lévő illetve lezárult polgári

                    eljárásokban - annak ellenére hogy azonos alapokon nyugvó jogvitából indultak ki - az eljáró

                    bíróságok ténybeli és jogi értékelésükben is különböző ítéleteket hoztak.

        

                      I.  Tényállás

        

                    A BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet "f.a." valamint más, a  BAUMAG Általános

                    Befektető Szövetkezet néven kezdte meg működését. Névváltoztatás után 2000.10.18 .-tól

                    BAUMAG Ingatlan Fejlesztési Szövetkezetként, majd újabb névváltoztatást követően

                    2006 06 14.-től BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezetként tevékenykedett. BAUMAG

                    szövetkezeti értékpapírok forgalmazásához kapcsolódó befektetési ajánlataival évek alatt

                    több ezer befektető bizalmát szerezte meg. Értékpapírként saját üzletrészeit, majd az új

                    szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény hatályba lépését követően a BAUMAG

                    Vagyonkezelő Szövetkezet - jelenlegi nevén:  AGENDA-H Vagyonkezelő Szövetkezet -

                    üzletrészeit forgalmazta. ..”      

                                 

                                     

    „.A szövetkezetek és a gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságoknak,

                  az APTF nek és az APEH-nak, ez utóbbi 1996.12.05-i feljelentése alapján a rendőrségnek, a

                  Balázs Laszló elleni feljelentés alapján a Pest megyei Főügyészségnek szinte a kezdetektől

                  tudomása volt a szövetkezet és a kialakuló BAUMAG cégcsoport tevékenységéről.

                  A szövetkezet és a hozzá kapcsolódó cégcsoport a hatóságok szeme láttára és tudomásával

                  úgy működött  nyolc éven át, hogy a befektetőknek senki nem hívta fel a figyelmét arra, hogy

a szövetkezetnek nincs  értékpapír-forgalmazási  jogosultsága és  az üzletrész képzéssel, valamint a működésével kapcsolatosan törvényességi aggályok merülhetnek fel.

                  2003 nyarán az ingatlanbefektető szövetkezetek miatt kirobbant botrányok terelték a

                  figyeImet a BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezetre és tevékenységére. A fokozódó

                  bizalmatlanság miatt a befektetők száma egyre csökkent, míg október elejére a szövetkezet

                  fizetésképtelenséget jelentett be.

                  A károsultak - cca 12.500 befektető - vizsgálatot kezdeményeztek, majd 2004 április 6.-án

                  megindult a felszámolási eljárás.

                  A fővárosi és a vidéki bíróságoknál tömegesen indultak a peres eljárások, tudomásunk szerint

                  ezek száma meghaladja az 500 –at.

        

                   A bírósági eljárások során a károsultak a BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezettel

                  szemben igényeiket - általában a közreműködő ügyvédek sugallatára - a legkülönbözőbb

                  módon fogalmazták meg.

                  Az alperes - ez esetben a felszámoló által képviselt BAUMAG Stratégiai Fejlesztő

                  Szövetezet ,,f.a." - a szövetkezettel kötött szerződéseket minden esetben színlelt és

                  kölcsönszerződéseket palástoló, jó erkölcsbe ütköző szerződéseknek minősítve az eljáró

                  bíróságokat a szerződések semmisségének megállapítására  igyekezett meggyőzni.

                  Az eljárások során a biróságok ugyanazon vagy hasonló kiinduló pontok alapján különböző

                  - esetenként egymásnak ellentmondó - ténymegállapításokat tettek.....

 

        

  .. Fentiekre valamint a folyamatban lévő ügyek nagy számára tekintettel kérjük a T. Elnök Urat

                hogy  jogegységi eljárás lefolytatását illetve jogegységi döntés meghozatalát

        

                                                                                     soron kívül

        

               sziveskedjen indítványozni, különös figyelemmel arra, hogy  az ügy jelentős társadalmi

               visszhangja és a károsultak nagy száma kiemelt figyelmet és egységes elbírálást igényel. ..”

 

 

 

    

                  A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesétől. Dr Kaposvári Bertalan 2006 november 13 -án kelt

                     levelében a következő válasz érkezett, melyből idézünk:

 

 

   „..  A BUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet. ,,fa." Hitelezői Választmánya

                   jogegységi  eljárás  lefolytatására  irányuló  kérelmével  kapcsoltatban  a

                   következőkről tájékoztatom.

        

                   Jogegységi eljárás lefolytatását nem találtuk indokoltnak, figyelemmel arra, hogy

                   az Önök által is hivatkozott ítéletekben valóban kimutatható eltérés nem eltérő

                   jogszabály értelmezés következménye, hanem a különböző időpontokban

                   megkötött szerződések eltérő tényállásából, részben pedig abból következik,

                   hogy a bíróságok a tényállási elemeket eltérően értékelik, amely a határozatok

                   eltérő indoklásához vezet. Az etlérés egyik. oka az is, hogy a felek a

                   legkülönbözőbb jogcímeken érvényesítik igényeiket, s a bíróságok a kereseti

                   kérelem, illetve ellenkérelem keretei között bírálhatják el az ügyeket. Nem

                   láttunk olyan jogkérdést, amely a jogegységi eljárás lefolytatását indokolná.

                   Álláspontunk szerint a felülvizsgálati eljárásokban a Legfelsőbb Bíróság által

                   elbírált ügyekben kifejtettek kellő iránymutatással szolgálhatnak. A határozatok

                   közül a Legfelsőbb Bíróság elvi álláspontját részletesen kifejtő határozatokat a

                   közeljövőben a Bírósági Határozatok című folyóirtban közzétesszük.

                 

                   Az Önök által felvetett kérdéseket illetően  tájékoztatásul közlöm, hogy a

                   Legfelsőbb Bíróság a Gfv.IX.30. 168/2006/4. számú ítéletében részletes elvi

                   iránymutatást adott a szövetkezeti üzletrészek értékesítésével kapcsolatban az

                   alábbiak szerint..”

 

             ..Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság abban a kérdésben,  hogy az

                    üzletrészek, amelyeknek valós vagyoni értéke és forgalmi értéke eltérő lehet,

                    alkalmasak kedvező hozamú pénzbefektetésre.  Ennek jogi formája pedig

                    adásvételi szerződés megkötése is lehet. A felperes tehát nem színlelt, amikor

                    adásvételi szerződést kötött befektetési céllal, nem lehetett a szerződéskötés

                    körülményeiből arra következtetni, hogy befektetési céllal kölcsönszerződést

                    kívánt volna kötni..”

                  

  .a szerződés nem irányult lehetetlen szolgáltatásra, így a Ptk. 227. §-ának (1) bekezdése     szerinti lehetetlen szolgáltatásra irányuló jellege és ezáltal a semmissége nem volt megállapítható..”

 

                 ..Az alperes a kölcsönkapott összeget és annak ügyleti kamatait nem fizette vissza,

                     ezért a Ptk. 523. §-a értelmében köteles a szerződést teljesíteni és a késedelem

                     időpontjától a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint késedelmi kamatot fizetni "

 

                      Álláspontom szerint a hivatkozott döntések és a jövőben esetleg még

                      meghozandó  legfelsőbb  bírósági  határozatok  az ítélkezési  gyakorlatot

                      megfelelően irányítják...”

 

 

                Az idézetekből egyértelmű, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárás lefolytatását nem találta indokoltnak.

                Ezért 2007 február 10 -én ismét megkerestük a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Idézet a beadványból:

 

                      

                  

                   „".. Dr Kaposvári Bertalan úr a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese által írt, 2006 november 13. keltezésű, fenti hivatkozási számú válaszIevelében idézett, a Legfelsőbb Bíróság G.fv.IX.30.168/2006/4 számúítéletében foglalt részletes elvi iránymutatást tudomásul véve, konkrétan a BAUMAG szövetkezeti üzletrészek értékesítéséveé kapcsolatban óhatatlanul felmerülnek a következő kérdések:

                   1. A folyamatban lévő bírósági eljárások során ( mind polgái peres,mind büntető eljárás                                                                                               illetve felszámolási eljárás tekintetében ) a hivatkozott elvi állásfoglalás kötelezi- e az eljáró bíróságokat az abban foglaltak érvényesítésére. Amennyiben az eljáró bíróságok az elvi állásfoglásban rögzítetteket nem kötelesek figyelembe venni, milyen lehetősége van a

                          perben álló károsultnak azt érvényesíttetni.              

                    2. Azokban a peres eljárásokban, amelyekben a károsultakkal szemben a bíróságok a

                          Legfelsőbb Bíróság fent hivatkozott elvi állásfoglalásával nem konform, esetenként ellentétes íteleteket hoztak, melyek időközben jogerőssé váltak- különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre vonatkozó adásvételi szerződések érvényességére, illetve azoknak az alperes által színlelt,  betéti szerződést palástoló kölcsönszerződéseknek minősitő  állásfoglalására, esetenként a "jó erkölcsbe ütköző" minősítésére- a károsultaknak milyen lehetőségük nyílik a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásának érvényesítésére.

 

                     A peres eljárások nagy számára és a jogegységi eljárás lefolytatását kérő levelünkben részletezett  jogerőssé vált, egymástól eltérő - esetenként egymással ellentétes - bírósági ítéletekre, a több ezer károsult érdekeire tekintettel elengedhetetlennek tartjuk a fenti kérdések tissztázását..”        

        

       

A választ  a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjének 2007 február 15 -én kelt levelében kaptuk meg. A válaszlevelet teljes terjedelmében közreadjuk:

 

 

 

 

         L E G F E L S Ő B B    B Í R Ó S Á G

         K O L L É G I U M V E Z E T Ő J E

 

 

                  2006. El.II.JE/P. 1/6.szám

        

                

                    Gyalus Ferencné

                    Bakó János

                    Óvári Árpád

 

                    a BAUMAG Stratégiai FejIesztő Szövetkezet ,,fa."

                    hitelezői váIasztmánya részére

 

                     2040 Budaörs

                       DeIelő u. 4.

        

        

        

                    Tisztelt Hitelezői Választmány!

 

                    A  Legfelsőbb Bíróság  elnökéhez benyútott kérelmükkel kapcsolatban

                    tájékoztatom Önöket, hogy amennyiben a folyamatban lévő bírósági eljárások

                    során a bíróságok esetleg nem követik a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű

                    határozatában rögzítetteket, az ügyben érintett feleknek módjukban áll az eljárási

                    törvényekben engedett jogorvoslatot igénybe venni, szükség esetén a Legfelsőbb

                    Birósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. Megjegyzem azonban, hogy

                    a bíróságok általában követik a legfelsőbb bírósági határozatokban kifejtett

                    álláspontot.

 

                    Tájékoztatom Önöket arról is, hogy a már jogerősen lezárt ügyekkel

                    kapcsolatban intézkedés nem tehető, még abban az esetben sem, ha a döntés nem

                    felel meg a Legfelsőbb Bíróság elvi álláspontjában foglaltaknak. Minden ügyben

                    csak az eljárási törvények által engedett jogorvoslat vehető igénybe.

                   

                    Felhívom a figyelmüket arra is, hogy jogegységi határozat meghozatala esetén

                    sincs a határozat kihatással a korábban már lezárt jogerősen befejezett ügyekre. A

                    jogegységi határozat minden esetben csak a közzétételét követően folyamatban

                    lévő eljárásokban alkalmazható.

 

                          

                    Budapest, 2007. február 15.

                                                                                                          

                                                                                                                       Tisztlelettel  

 

                                                                                                                    Dr  Murányi Katalin

        

                                                 

                 

         Összegezve:

                                     A Legfelsőbb Bíróság a G.fv.IX.30.168/2006/4 számú ítéletében foglalt elvi iránymutatást adott, mely véleményünk szerint

  - több eddig vitatott kérdést dönt el, azaz:

 

 

 

        

                                                                                                                                                                                  

        

                          - a szerződések nem színleIt szerződések      .

                          - nem kölcsönszerződések

                          - a szerződések tartalma nem sért és nem is kerül meg jogszabályt

                          - „..a szerződés nem irányult lehetetlen szolgáltatásra, így a Ptk 227 §-ának (1)

                          bekezdése szerinti lehetetlen szolgáltatásra irányuló jellege nem volt

                          megállapítható...”

 

                    A Legfelsőbb Bíróság csatolt levelében rögzítettek a szerződések érvényessége alapján-                                     

                    alátámasztják a károsultak hozamigényét is, amit a felszámoló mind a felszámolás eljárásban, mind a polgári peres eljárások során eddig vitatott. 

 

                       Úgy véljük a Legfelsőbb Bíróság fent hivatkozott és a csatolt levélmásolatban rögzített

                    állásfoglalása segítséget nyújthat a vitatott hitelezői igények elbírálásánál.

 

A Hitelezői Választmány a Legfelsőbb Bíróság fent hivatkozott állásfoglalásáról a felszámoló bírót a válaszlevél megküldésével, a felszámolót a válaszlevél átadásával tájékoztatta.

 

A  Választmány felkérte a felszámolót a visszaigazolt hitelezői igények felülvizsgálatára.

 

Javasoljuk, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásokban károsult társaink érveljenek a fenti állásfoglalásban leírtakkal !

 

Kelt  2007 március 10 -én

 

                                                                         Baumag Staratégiai Fejlesztő Szövetkezet „f.a.”

                                                                                             Hitelezői Választmánya