A

BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet

1054 Budapest, Kálmán I. u. 16. III/2

Egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

ALAPÍTVA : 1995

ALAPSZABÁLY

I. PREAMBULUM.

Jelen alapszabály a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (a továbbiakban: Sztv.) alapján magába foglalja a BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe vevő legfontosabb szabályait a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 29. § (2) bek-e szerint egységes szerkezetbe foglalva.

A BAUMAG Ingatlanfejlesztési Szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével, felelősségével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló tevékenységet folytat határozatlan ideig.

A szövetkezet kiemelt célja, hogy elsősorban a tagok megtakarításait a tagok javára, a szükséges szakértelmet biztosítva, a vonatkozó jogszabályok és a tisztességes üzleti verseny keretei között lehetséges legnagyobb profit elérése érdekében befektesse.

II. A SZÖVETKEZET NEVE.

BAUMAG Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet

III. A SZÖVETKEZET RÖVIDÍTETT NEVE.

BAUMAG Szövetkezet

IV. A SZÖVETKEZET SZÉKHELYE, TELEPHELYEI, FIÓKTELEPHELYEI.

Székhely: I054 Budapest, Kálmán I. u. 16.

Telephelyek, fióktelephelyek:

1075 Budapest, Madách tér 4.

1203 Budapest, Kossuth L. u. 33.

1042 Budapest, Árpád út 56.

1024 Budapest, Káplár u. 2/a

1 1 13 Budapest, Bocskai út 37.

1035 Budapest, Szentendrei út 4.

8900 Zalaegerszeg, Mártírok út 12-14.

9022 Győr, Liszt F. u. 24.

2040. Budaörs, Kamaraerdei út I 1.

2030 Érd, Budai út 24.

5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7.

2600 Vác, Köztársaság u. 10-12.

2400 Cegléd, Kossuth tér 6.

6500 Baja, Déry Frigyes sétány 13.

1173 Budapest, Pesti út 161.

9700 Szombathely, Hefele M. u. 1B

3525 Miskolc, Szentpáli u. 5.

V. A SZÖVETKEZET TEVÉKENYSÉGI KÖREI (TEÁOR'03).

Főtevékenység:

74.14 Üzletviteli tanácsadás

Egyéb tevékenységek:

70.11 Ingatlanberuházás, -eladás

70.I2 Ingatlanforgalmazás

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.31 Ingatlanügynöki tevékenység

70.32 Ingatlankezelés

71.10 Gépkocsikölcsönzés

71.21 Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése

71.22 Vízi jármű kölcsönzése

71.23 Légi jármű kölcsönzése

74.15 Vagyonkezelés

74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

VI. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT TARTALMA.

A szövetkezet tagsága - a jogszabályok keretei között -

1. maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a

2. tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében,

3. választás útján létrehozza a Sztv. által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket,

4. megalkotja a Sztv. által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályokat,

5. ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét,

6. beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.

VII. A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY.

A./ A tagsági viszony létrejötte.

1. A szövetkezetnek minden 14. életévét betöltött olyan személy tagja lehet, akinek a tagfelvételi kérelmét az Igazgatóság elfogadja azzal, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú tagfelvételéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
2. A szövetkezetnek jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok is tagjai lehetnek azzal, hogy a természetes személy tagok száma a szövetkezet tagjai 50 %-át meg kell haladja.
3. A tagfelvételről az Igazgatóság dönt a felvételi kérelem írásbeli benyújtását követő legközelebbi ülésén a Sztv. 42. § (1) bek.-ének figyelembevételével.
4. A döntésről a belépni szándékozó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni kell.
5. A tagsági viszony a felvételről szóló határozatban megállapított időpontban jön létre.
6. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fordulni, mely a következő ülésén dönt a fellebbezés tárgyában. A közgyűlés döntése ellen további jogorvoslati lehetőségnek helye nincs.
7. A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely ellenkező bizonyításig igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
8. B./ A tagok alapvető jogai és kötelezettségei
9. A szövetkezet minden tagjának joga, hogy
   1. részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből,
   2. igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit,
   3. tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,
   4. tisztséget viseljen a szövetkezetben; a jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg,
   5. a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.
10. A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.
11. A szövetkezet minden tagjának alapvető kötelessége,
12. hogy teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében,
13. a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.
14. A tagok jelen alapszabályban nem szabályozott jogait és kötelességeit az egyéb szövetkezeti önkormányzati szabályzatok, továbbá a tagsági megállapodások határozzák meg.

C./ A tagsági viszony megszűnésének szabályai

1. A szövetkezeti tagsági viszony megszűnik, ha

2. · a tag meghal, a jogi személy megszűnik,

3. · a tag a szövetkezetből kilép,

4. · a tagot kizárják,

5. · a szövetkezet. gazdasági társasággá alakul át,

6. · a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

7. A kilépési szándékot az Igazgatóságnak írásban kell jelenteni. A tagsági viszony az Igazgatóság elfogadó határozatában megjelölt időpontban, de legkésőbb a bejelentést követő 6. hónap utolsó napján szűnik meg.

8. A szövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag - neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek az erre irányuló írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget.

9. A kizárás tárgyában az Igazgatóság jogosult dönteni. Az Igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni.
10. A kizárásról indokolással ellátott határozatot kell hozni, s az érintett taggal írásban közölni. A kizárásról hozott határozat ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A tag ezen jogát nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetősége. A keresetindításnak halasztó hatálya van.
11. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30. nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha

12. a határozat későbbi időpontot állapít meg,

13. a határozat bírósági felülvizsgálatára 30 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi,

14. a tag kérésére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja

15. Ha a tagsági viszony a tag halála, a jogi személy tag megszűnése, a tag kilépése, a tag kizárása miatt szűnik meg, a volt taggal (örökössel) el kell számolni.

16. Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni.
17. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ezen időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni.
18. Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni.
19. A volt tag részére a részjegye és a szövetkezeti üzletrésze után járó részesedés kifizetésének, továbbá a részjegye összege visszafizetésének legkésőbbi időpontja a tagsági viszony megszűnését követő mérleg-megállapító közgyűlés napját követő harmincadik nap.

VIII. A KÖZGYŰLÉS.

1. A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, melynek hatáskörébe tartozik

2. az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása,

3. a tisztségviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása,

4. a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása,

5. az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása,

6. az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásról vagy a veszteség fedezetének forrásáról,

7. döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról,

8. a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának, megszűnésének kérdésében való döntés,

9. belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá a szövetkezet gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték a részjegytőke és üzletrésztőke együttes összegét meghaladja.

10. belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan,

11. tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása,

12. mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

13. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

14. Soron kívül össze kell hívni a közgyűlést a Felügyelőbizottság írásbeli indítványára, vagy ha azt a tagok legalább tíz százaléka írásban, az ok megjelölésével indítványozza.

15. A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze a szövetkezet székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetmény útján.

16. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére.

17. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább fele megjelent.

18. A tagot a közgyűlésen meghatalmazott személy is képviselheti.A tag által a képviselő részére adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

19. Ha a szabályosan összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, úgy ennek megállapítását követően ismételten, tizenöt napon belüli időpontra - hirdetményi úton (alapszabály VIII./3. pont) összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirend tekintetében, kivéve a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása, és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint ha a Sztv. másként rendelkezik.

20. A közgyűlésen minden tagot egy - egy szavazat illeti meg.

21. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönthet úgy, hogy egyes kérdésekben titkos szavazást rendel el.

22. A közgyűlés határozatait - ha a Sztv., a jelen alapszabály, másként nem rendelkezik - a jelenlevő tagok egyszerű többségével nyílt szavazással hozza.

23. A közgyűlésen jelenlevő tagok 2/3-os szótöbbségű határozata szükséges az alábbi kérdésekben· az alapszabály és más önkormányzati megállapítása, módosítása,

    1. a tisztségviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása,

    2. tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása,

24. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának, megszűnésének kérdésében való döntéshez az összes tag kétharmados szótöbbségével hozott határozat szükséges.
25. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza

26. a megjelent (képviseltetett) tagok számát,

27. a tárgyalt ügyek, indítványok összefoglalását,

28. a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, a határozatokat,

29. egyéb fontos eseményeket,
30. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, s azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.

1. A szövetkezet tisztségviselői az Igazgatóság elnöke és tagjai, a Felügyelőbizottság tagjai és elnöke.

2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

3. Nem lehet tisztségviselő

   1. aki nem tagja a szövetkezetnek,

   2. akit bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,

   3. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

   4. akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre,

4. Jelen alapszabály a Sztv. 37. szakasz /1/ bek.-ben foglalt tilalom alól felmentést ad.

5. Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles.

6. A tisztségviselők a hasonló feladatkört betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

7. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek egyetemlegesen akkor is, ha egyébként a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.

8. Nem terheli ezen felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak bejelentette.

9. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

10. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

    1. a megbízás időtartamának lejártával,

    2. a tisztségviselő halálával,

    3. lemondással,

    4. a közgyűlés által való felmentéssel,

    5. a tagsági viszony megszűnésével,

    6. ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot annak felmerülésétől számított 15 napon belül nem szűnteti meg.

11. A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.

X. A SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA, ELNÖKE.

1. A közgyűlés a szövetkezet tagjai közül a választás napjától 5 éves időtartamra három tagú - elnökből és két tagból álló - elnökséget választ. Az Igazgatóság elnöke egyúttal a szövetkezet elnöke is.

2. Az Igazgatóság tagjai 2000. május 30. napjától 5 évig

   1. Balázs László elnök,

   2. Patonay Istvánné igazgatósági tag,

3. 2001. május 31. napjától 2005. május 30. napjáig

1. Hídvégi Béla igazgatósági tag,

4. Az Igazgatóság a vonatkozó jogszabályok, a jelen alapszabály, a közgyűlés határozatai figyelembevételével irányítja a szövetkezet tevékenységét, kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a közgyűlés, illetve a Felügyelőbizottság hatáskörébe.

5. A szövetkezet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

6. Az Igazgatóság köteles munkájáról évente a közgyűlésnek beszámolni.

7. Az elnökség feladatát képezi különösen:

   1. a szövetkezet tevékenységének irányítása, szervezése, a működéshez

8. szükséges technikai és személyi feltételek biztosítása,

1. a szövetkezet célkitűzéseinek, vállalkozási projektjeinek kidolgozása,

2. a szövetkezet pénzügyi-számviteli, adózási, társadalombiztosítási kötelezettségei

3. teljesítéséről, továbbá a szükséges nyilvántartások vezetéséről történő gondoskodás,

4. az üzleti év lezárásához a vonatkozó jogszabályok szerint szükséges éves beszámoló-

5. mérleg, valamint egyéb okiratok összeállítása; javaslattétel a mutatkozó adózott eredmény felhasználására,

6. a Határozatok Könyvének vezetése,

7. a fentieken túl minden olyan ügy, amelyet jogszabály, vagy a közgyűlési határozat a feladatává tesz.

9. Az Igazgatóság üléseit az elnök hívja össze.

10. Az összehívást a két másik tag - az ok és cél megjelölésével - az elnöktől bármikor kérheti.

11. Ha az elnök ezen kérelemnek nyolc napon belül nem tesz eleget, úgy az ülés összehívására a kérelmezők jogosultak.
12. Az Igazgatóság határozatképes, ha az ülésen mindhárom tagjelen van.

13.         Az igazgatósági ülésen tanácskozási joggal jogosult részt venni a Felügyelőbizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott tagja.

14.         Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

15.       Az igazgatóság tagjai (ideértve az elnököt is) képviselik a szövetkezetet armadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. Képviseleti jogosítványaikat a szövetkezet alkalmazottjaira jogosultak átruházni.

16.         Az elnök feladatai

    1. a közgyűlés, valamint az Igazgatóság határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét,

    2. gyakorolja az alapszabályban hatáskörébe utalt jogokat,

    3. dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a szövetkezet más tisztségviselőjének, vagy valamely testületének hatáskörébe.

    4. évente egyszer beszámol a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, valamint saját tevékenységéről,

    5. munkáltatói jogokat gyakorolja a szövetkezet alkalmazottai tekintetében

    6. szervezi, irányítja az Igazgatóság munkáját,

    7. összehívja igazgatósági ülést,

17.         Megbízatásuk ellátásáért az igazgatóság tagjai a közgyűlés által elfogadott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

1. A szövetkezetnél öt főből álló Felügyelőbizottság működik.

2. A Felügyelőbizottság tagjai közül a közgyűlés elnököt választ.

3. A Felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében folyamatosan ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét, illetve testületeinek és tisztségviselőinek munkáját.

4. A Felügyelőbizottság

   1. a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,

   2. az Igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el,

   3. indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását és a közgyűlés összehívását,

   4. összehívja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget ez irányú kötelezettségének,

   5. az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a gazdálkodásról (mely nélkül érvényes határozat nem hozható), a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről,

   6. javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására,

   7. tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámol.

5. A Felügyelőbizottság tagjai a közgyűlésen jelen lehetnek és felszólalhatnak.

6. A Felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a tisztségviselőktől, alkalmazottaktól és tagoktól felvilágosítást kérni, mely felvilágosítás megadása kötelező.

7. A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait érdemben megtárgyalni és azok tárgyában határozni.

8. A külön jogszabály szerint ellenőrzésre jogosult állami szervezek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelőbizottságot értesíteni és annak közreműködését az eljárás során lehetővé tenni.

9. A Felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.

10.         Az összehívást a két másik tag - az ok és cél megjelölésével - az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök ezen kérelemnek nyolc napon belül nem tesz eleget, úgy az ülés összehívására a kérelmezők jogosultak.

11.         A Felügyelőbizottság határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van.

12.         Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

13.         A szövetkezet Felügyelőbizottságának tagjai 2001. május 31. napjától 5 évig:

XII. A SZÖVETKEZET CÉGJEGYZÉSE.

A szövetkezet cégjegyzése akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott, előbélyegzett cégszövegéhez a szövetkezet Igazgatóságának tagjai közül Balázs László képviseletre felhatalmazott szövetkezeti elnök és Patonay Istvánné képviseletre felhatalmazott gazgatósági tag önállóan, illetve a képviseletre felhatalmazott igazgatósági tagok által aláírásra felhatalmazott munkavállalók közül ketten együttesen csatolják aláírásukat a hitelesített aláírási címpéldányon alkalmazott formában.

XIII. A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI VISZONYOK

A./ A részjegy.

1. A szövetkezet tagjai legalább 1 (egy) darab, 1.000.-Ft (egyezer forint) összegű részjegyet jogosultak és kötelesek jegyezni.

2. A tag köteles a jegyzett részjegy teljes összegét az Igazgatóság által meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül befizetni.

3. A részjegy másra nem ruházható át, és a tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.

4. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

5. Amennyiben a tagsági viszony a tag halála, jogi személy tag megszűnése, a tag kilépése vagy kizárása miatt szűnik meg, a volt tagot (örökösét) részjegyének összege illeti meg, ha a részjegytőkét veszteség fedezetére nem használták fel.

6. A volt tag igényt tarthat továbbá a közgyűlés által ilyen célra létesített külön tartalék ráeső részére is.

B./ Az üzletrész.

1. A szövetkezeti üzletrész olyan átruházható, örökölhető értékpapír, mely a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít.

2. Az üzletrész után tilos kamatot fizetni.

3. A szövetkezet - nem kizárólagosan - az eredménytartalékából és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint

   1. üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak üzletrészt juttathat, illetve

   2. üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra.

4. A közgyűlés döntése alapján az üzletrésztőkenövelés esetén az üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész.

5. Ha az üzletrész tulajdonosa üzletrészét kívülállóra kívánja átruházni, a szövetkezet tagjait, a szövetkezetet elővásárlási jog illeti meg ebben a sorrendben.

6. A fentiek szerint átruházni szándékozó üzletrész-tulajdonos köteles a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal közölni. Az elővásárlásra jogosult személyek a vételi ajánlat teljes terjedelmű közlésétől számított 30 napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy élni kívánnak-e ezen jogukkal.Amennyiben nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni, hogy az átruházáshoz hozzájárultak.
7. Az átruházást és öröklést a szövetkezet Igazgatóságának haladéktalanul be kell jelenteni.

8. A tisztségviselő üzletrészének szövetkezet által történő megvásárlásáról a közgyűlés dönt.

9. A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól és az üzletrészek névértékéről a szövetkezet nyilvántartást vezet.

C./ A tag más vagyoni hozzájárulásai.

1. Az önkormányzati szabályzat, a közgyűlési-, igazgatósági határozatok keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat.

2. A szövetkezet által alkalmazható vagyoni hozzájárulás formák - nem teljes körűen felsorolva - a következők:

3. A szövetkezet a Sztv. 55. § (1) bek-én túl az 54. §-a alapján üzletrésztőkét képezhet az igazgatóság által elfogadott szabályzat szerint. Az üzletrész névértéke - a közgyűlés döntése szerint - l.-Ft, illetve annak többszöröse. Az üzletrész névértékének vételárát a tag köteles az üzletrész vásárlásakor egyösszegben megfizetni. Az egyes tagok által megvásárolható üzletrészek száma nem korlátozott.
4. A szövetkezet igazgatósága a Sztv. 54. §-a alapján célrészjegytőkét képez a tárgybani közgyűlés napján meglévő saját tőkéjének mértékéig. A célrészjegy névértéke - az igazgatóság döntése szerint - l.-Ft, illetve annak többszöröse. A célrészjegy névértékének vételárát a tag köteles a célrészjegy vásárlásakor egyösszegben megfizetni. Az egyes tagok által megvásárolható célrészjegy száma nem korlátozott.
5. A szövetkezet közgyűlése a tagjaitól tagi kölcsönt vehet igénybe. Az egy tagtól felvehető kölcsön nem korlátozott. A tagi kölcsön futamidejét, a kölcsönösszeg után járó kamat mértékét és az egyéb feltételeket az Igazgatóság által elfogadott keretek között a taggal kötött írásbeli szerződésben kell rögzíteni.
6. A szövetkezet - az Igazgatóság döntésének megfelelően - a tagjai tulajdonában álló per-, teher- és igénymentes ingatlant, ingóságokat, illetve vagyoni értékű jogokat megvásárolhatja, bérbe- haszonbérbe vagy egyéb jogcímen használatba veheti. A jogügyletet írásba kell foglalni, mely okiratban kell rendelkezni a szerződésekre vonatkozó alaki és tartalmi feltételeken túl az ellenértékről, mely lehet készpénz, egyéb ingatlan, vagy ingóság, vagy az Igazgatóság által meghatározott feltételű kamatozó vagyonjegy.
7. A fentiek alapján a tag részére juttatott üzletrészre, célrészjegyre, vagyonjegyre vonatkozóan a Sztv. rendelkezéseinek keretein belül elsőbbségi jogok is kiköthetőek.
8. A fentieken kívül a szövetkezet Igazgatósága jogosult egyéb vagyoni hozzájárulások formáit is meghatározni. A vagyoni hozzájárulás befizetésének, teljesítésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét - az önkormányzati szabályzatban meg nem határozott részletek tekintetében - a tag és a szövetkezet közötti írásbeli megállapodásba kell foglalni.
9. A tag a vagyoni hozzájárulása értékének erejéig - az Igazgatóság hozzájárulásával -részjegyet igényelhet.

D./ Juttatások és támogatások a tagok részére.

1. A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet a közgyűlés által évente meghatározott és ezen célra elkülönített forrásból a tagjait és azok özvegyeit, árváit anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti, és támogatja a művelődésüket, sporttevékenységüket.

2. A juttatások odaítéléséről az Igazgatóság dönt.
3. A szövetkezet a tagjai részére tagi kölcsönt nyújthat. Az egy tag részére nyújtott tagi kölcsön nem korlátozott. A tagi kölcsön futamidejét, a kölcsönösszeg után járó kamat mértékét és az egyéb feltételeket az Igazgatóság által elfogadott keretek között a taggal kötött írásbeli szerződésben kell rögzíteni.

XIV. A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA.

1. A szövetkezet gazdálkodására, tevékenysége számviteli elszámolására valamint beszámolási kötelezettségére a vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés határozatai irányadók.

2. A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével a Sztv. keretei között szabadon rendelkezik.

3. A szövetkezet tagjai a szövetkezet gazdasági tevékenységében vállalkozási, illetve munkaviszony keretében jogosult részt venni a Sztv. 63-66. §-aiban foglaltak szerint.

XV. A FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK.

1. Az szövetkezet a vagyonával felel a tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, a tagok egyéb vagyoni hozzájárulása formájában a szövetkezet tulajdonába kerülő vagyon, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök.

2. A tag a saját vagyonával és a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért.

3. A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik helytállni.

4. A szövetkezet - vétkességére tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjainak azt a kárt, amely

   1. a tagot a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzés során, vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete mellett végzett saját gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá

   2. a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.

5. Nem terheli a szövetkezetet a fenti felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta.
6. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.

7. A tag a szövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint felel.

8. A szövetkezet alkalmazottainak felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezései alkalmazandók.

XVI. A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE.

1. A szövetkezet megszűnik, ha

   1. a közgyűlés - az összes tag kétharmados szótöbbségével - elhatározza jogutód nélküli megszűnését,

   2. más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy gazdasági társasággá alakul át,

   3. tagjainak száma öt alá csökken, s a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a kötelező legkisebb taglétszám elérését, és emiatt, vagy más okból a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

   4. a bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti,

2. A szövetkezet jogutód nélküli megszűnésekor - kivéve a felszámolás esetét -végelszámolásnak van helye, melyet a szövetkezet Igazgatósága végzi az 1991. évi IL. tv. vonatkozó rendelkezései szerint.

3. A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrész-tulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. A fel nem osztható vagyonrészt a megszűnésről szóló határozatban megjelölt szövetkezeti célra kell felhasználni.

4. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

XVII. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET, IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI SZABÁLYOK.

1. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok szerint.

2. Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozatok folytán, amely a Sztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba, jelen alapszabályba, illetve egyéb önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát - a jogsértő határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt.

3. A tag a perindítás előtt a jogsértést köteles a Felügyelőbizottságnak bejelenteni.

XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A szövetkezet első üzleti éve a tevékenység megkezdésétől (1995. március 01.) I995. december 31. napjáig tartott, míg az ezt követő üzleti évei a tárgyév január 1. napjától december 3 I. napjáig tartanak.

2. Ha nincs törvényes nyilvánosságra hozási vagy közlési kötelezettség, avagy nem az üzlet lebonyolításához szükséges, úgy a tagok a szövetkezet ügyeit kötelesek szigorúan bizalmasan, üzleti titokként kezelni.

3. A jelen alapszabályban nem, vagy másképpen nem szabályozott feltételekre a Preambulumban megjelölt, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók.

ZÁRADÉK.

Ezen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a szövetkezet 2003. május 28. napján

megtartott közgyűlésén a tagok egyhangúlag elfogadták.

Ellenjegyzem: